2009. október 30. az egyösszegű befizetések határideje
Az Intéző Bizottság az alakuló közgyűlésen kapott felhatalmazás alapján legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy 2009. október 30. lesz az egyösszegű befizetések végső határideje (ennek indoklásáról az alábbiakban olvashat).
Hamarosan nyomdába adjuk a megrendelést, majd ennek nyomán postai úton csekket és értesítést fog kapni minden érintett a befizetésről, amely tartalmazni fogja a befizető-azonosítóját is.
A Társulat alakuló közgyűlésén az Intéző Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy meghatározza az egyösszegű befizetések végső határidejét. Ennek alapján az alábbi szempontokat vettük figyelembe.
A beruházás 2009. augusztus 1-én a kiviteli tervek elkészítésével megkezdődött. A kiviteli tervek elkészítését követően lehet kiírni az építési munkálatokra a közbeszerzést. Ehhez azonban biztosítani kell a fedezetet.
A közbeszerzési törvény a következőket írja elő a közbeszerzési eljárás megindítására: ?Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.?
A beruházás anyagi fedezete a támogatásból és a saját részből áll (lásd itt). A támogatási szerződés aláírásával a támogatás rész rendelkezésre áll. A saját rész összege Érd esetében kb. 5.400 millió Ft. Ennek egy részét a Társulat, másik részét az önkormányzat banki finanszírozás segítségével oldja meg. Fontos azonban, hogy a közbeszerzési eljárások kiírásának időpontjáig igazolni kell a teljes saját rész meglétét.
A Társulat szervezése során a Szervező Bizottság döntése alapján folyamatosan azt a tájékoztatást adták a szervezők, hogy az egyösszegű fizetés végső határideje a beruházás megkezdését megelőző 30 nap, és ez várhatóan 2009 őszén lesz. Tehát azok, akik az egyösszegű fizetést választották, tudatában vannak annak, hogy ekkor kell fizetniük.
Jelenleg van tehát egy nyertes pályázatunk, az előkészítés eddig mindenben az előzetes ütemtervnek megfelelően haladt. Várhatóan november-decemberben ki lehet írni majd a kivitelezésre a közbeszerzést.
A fentiek figyelembe vételével születtek tehát az alábbi döntések:
1. Az Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat Intéző Bizottsága az alakuló közgyűlésen kapott felhatalmazás alapján az alábbi társulati tagok számára 2009. október 30-i végső határidőt állapítja meg az alábbiak számára:
a) ha az érdekelt társulati tag természetes személy az érdekeltségi hozzájárulás egyösszegű megfizetését vállalta
b) ha az érdekelt társulati tag nem nyilatkozott a belépésről a társulat szervezése során
c) ha az érdekelt társulati tag jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság
2. Az a természetes személy társulati tag, aki az LTP konstrukciót választotta, de 6 hónapi befizetést nem teljesített és az írásbeli felszólítást követően sem rendezte elmaradását, egy összegben köteles megfizetni az érdekeltségi hozzájárulást. A megfizetés határideje a felszólítást követő hónap 30. napja.
3. A határidőre meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás egy részének vagy egészének késedelmes megfizetése esetén a késedelemben levő társulati tag késedelmi kamatot köteles fizetni, melynek mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.
Felmerült egy kérdés. Hol olvasható az “Intéző Bizottság az alakuló közgyűlésen kapott felhatalmazás”a?
Kérdéseim:
1. A kiviteli tervekhez nem szükséges közbeszerzés, hasonlóan az építési munkákhoz?
2. Egész pontosan kik (nem személy szerint, hanem mely intézmények, szervezetek vagy hivatalok nevében) és milyen szerződést írtak alá.
3. Mit jelent pontosan a “nyertes pályázat” kifejezés? Jól értem, és azt, hogy Brüsszelben rákerült a bélyegző, hogy “rendben, támogatás odaítélve”?
4. A támogatás már EU szinten megítélt, jóváhagyott dolog, vagy kell-e még bármi adminisztratív eljárás, hogy az EU részéről is visszavonhatatlan legyen?
5. A támogatás rész mi módon áll rendelkezésre? Már akár fizetni is lehetne belőle pl. a kiviteli tervek készítői számára?
6. Mit jelent pontosan az “érdekelt társulati tag” kifejezés? Kik a társulat tagjai? Tag-e az, aki nem lépett be, és még nem fejezte ki korábban belépési szándékát?
Ezen az oldalon:
https://www.erdicsatornazas.hu/magunkrol/kozgyulesi-kuldottgyulesi-hatarozatok
a 2/2008 határozat II/1. pontjában.
Természetesen a kiviteli tervek készítésére is csak és kizárólag közbeszerzésen kiválasztott vállalkozóval lehet szerződni. A közösségi szintű közbeszerzés eredménye az EU lapjában itt olvasható: http://ted.europa.eu/udl?uri=TED:NOTICE:219356-2009:TEXT:HU:HTML
A közbeszerzés fedezetét az teremtette meg, hogy a társult önkormányzatok költségvetéseikben előirányzatot biztosítottak a szennyvízberuházás céljaira. Többek között az érdi önkormányzat 2009. évi költségvetése 681 millió Ft-ot tartalmaz e célra.
A támogatási szerződést egyrészt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint Támogató, másrészt az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás, mint kedvezményezett írták alá.
A “nyertes pályázat” kifejezés azt jelenti, hogy a KEOP-1.2.0/2F-2009-0001 regisztrációs számon a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 1.2.0/2F második fordulóra beadott pályázatot a pályázat kiírója elbírálta és támogatásban részesítette. A döntést az eljárásrendnek megfelelően a magyar kormány is megerősítette. Ezt követően került aláírásra a Támogatási Szerződés.
Brüsszelben nem került és nem is kerülhet rá pecsét és aláírás, ugyanis a pályázatok elbírálása hazai kompetencia, nem Brüsszelben történik.
Az EU nem ítél meg konkrét támogatásokat, hanem a nemzeti szinten kidolgozott Operatív Programokhoz (OP) biztosít társfinanszírozást.
Az eljárásrend szerint bizonyos mértékű és típusú nagyprojektek esetén (ilyen az érdi csatornázási projekt is), a már elbírált pályázatok és megítélt vissza nem térítendő támogatás esetén a kormány kéri az Európai Bizottság (EB) jóváhagyását a finanszírozáshoz.
Az EB illetékes igazgatósága 2009 július 15-én jelezte vissza a vizsgálat megkezdését. Ettől kezdve 90 napja van, amelybe nem számítanak bele a tisztázó kérdésekre adott válaszig eltelt idő (azaz “az óra megáll”, ha tisztázó kérdést tesznek fel).
Az érdi projekt esetében az aláírt támogatási szerződés hatályba lépésének dátuma: 2009. augusztus 17.
A támogatás a támogatási szerződésben meghatározott módon áll rendelkezésre.
Alapvetően ez azt jelenti, hogy bizonyos projektelemek esetén utófinanszírozás van (azaz a kedvezményezett előbb kifizeti a szállítót, majd kérelmezi az ennek megfelelő támogatás átutalását).
A nagyobb értékű projektelemek esetén szállítói finanszírozás van előírva. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményezett kifizeti a számla önrésznek megfelelő százalékát és az ÁFÁ-t, majd kérelmezi a fennmaradó rész kifizetését egyenesen a szállítónak.
Igen, a kiviteli tervek készítői számára is lehet fizetni a megkötött és hatályos támogatási szerződés alapján a fenti szabályok betartásával (tehát az önrész biztosítása mellett).
A társulat tagja az alapszabály szerint minden természetes- és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, továbbá egyéni vállalkozó, aki/amely a társulati érdekeltségi területen olyan ingatlantulajdonnal rendelkezik, vagy egyéb jogcímen ingatlant használ, amelynek ? a társulat anyagi erőforrásai igénybevételével megvalósított ? közműre történő rákötése szennyvízelvezetés esetében akár gravitációsan, akár házi átemelővel lehetséges és közérdekből indokolt.
A társulat érdekeltségi területét azon ingatlanok összessége képezi, amelyek a társulat közreműködésével, illetve anyagi részvételével megvalósításra kerülő szennyvíz közcsatorna-hálózatra közvetlenül, vagy ? más, szomszédos érdekelt(ek) által biztosított szolgalmi jog biztosítása esetén ? közvetve ráköthető.
A fentiek (és a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII törvény. valamint a 160/1995 Korm. Rendelet) alapján a társulati tagság nem függ attól, hogy a társulat szervezése során az ingatlantulajdonos aláírt-e vagy sem “Belépési Szándéknyilatkozatot”. Azaz a társulati tagság nem a nyilatkozat aláírásával keletkezik, hanem a társulat megalakulásával egy adott területen, a törvény erejénél fogva.
Tehát az is a társulat tagja, aki nem írt alá a szervezés során belépési szándéknyilatkozatot.
7. Melyik nap a beruházás megkezdésének napja?
2009. augusztus 1.
A beruházás megkezdése és a támogatási szerződés aláírása nem kötődik egymáshoz. A vonatkozó szabályok szerint -ha erre van a más forrása- a kedvezményezett a pályázat befogadásától (esetünkben 2009 február 3) saját kockázatára megkezdheti a beruházást és az -nyertes pályázat esetén- elszámolható a pályázat keretében. Könnyen belátható azonban, hogy az építési munkák értéke (több, mint 24.000 millió Ft) nem egykönnyen áll rendelkezésre senkinek más forrásból.
A pozitív Bíráló Bizottsági, majd kormánydöntés után azonban ideje volt minél előbb elkezdeni, ugyanis 2012 végéig már nincs sok idő és eddig az időpontig be kell fejezi a beruházást.
Szeretném megismerni azt a gazdasági kalkulációt,amely alapján az ingatlanonkénti 250 000 Ft kiszámitódott. 2008-ban olvastam honlapjukon,de azóta hiába próbálom megtalálni .Itt a 175 ooo Ft befizetésre /lehet hogy nem pontos az összeg,de nem haladta meg a 2oo ooo Ft-t/kalkuláltak, + a részletfizetés kamataival növelték a részletfizetők befizetéseit.
Szeretném azt is megtudni,hogy az egyösszegü befizetés miért uannyi,mint a részletfizetés ,hiszen a részletfizetők 2015-ig “elhúzzák” a befizetést.
Nehezményezem,hogy ugyan 2,5 éve LTP tag vagyok,-nem használhatom fel erre a célra. Hiába akartam előre gondoskodni az anyagiakról,amikor megkötöttem a szerződést és érdeklődtem előtte az önkormányzatnál a csatornázás várható időpontjáról a hivatalban csak széttárták a karjukat”honnan tudnánk azt” válasszal.Most ott tartok mint Mátyás király juhásza:van is meg nincs is…..
Tehát 2012 végéig minden érdi ingatlan előtt ott fut majd a csatorna, amire rá lehet csatlakoznunk? Vagy melyik beruházás ér véget (azaz kell végetérnie) addig?
A csatornázási projektben megfogalmazott projektelemeknek (tisztítóbővítés, hálózatépítés- és részleges rekonstrukció) eddig a jelenleg ismert ütemezés szerint be kell fejeződni. Ezek után a szabályoknak megfelelő pénzügyi elszámolásnak is meg kell történnie 2013 június 30-ig, ekkor tekinthető ugyanis teljesen befejezettnek a projekt.
Mivel a befizetések egy időben kell megtörténjenek, felmerül a kérdés:
Mennyi idő telik el az első és az utolsó rákötés között? Akikhez hamarabb jut el a csatorna, azok hamarabb szabadulnak meg a lényegesen drágább szippantás költségeitől. Akik a programvégén kapják a csatornák, azoknak tovább kell egyszerre viselniük a kiépítés költségeit és a szippantást is. Kapnak-e ők valamilyen kompenzációt?
Például ha a tisztító bővül, utána nem kell olyan messze hordani a szennyvizet, tovább csökkenthető lenne a szippantás ára. (Akár olyan áron is, hogy a kiépítés ideje alatt az újonnan rákötötteknek valamivel drágább lenne a csatornadíj, részben kiegyenlítve a befizetés és használat közötti időkülönbségből adódó költségkülönbségeket.)
A programban a rákötések legnagyobb része akkor történhet meg, amikor megvan az ehhez szükséges szennyvíztisztító kapacitás is (teljes kapacitásán várhatóan 2012 vége előtt nem fog működni a tisztító). Tehát lehetséges, hogy egyes helyeken akár a fizikai kiépítést követő 1-1,5 év múlva lehet majd csak élőre kötni. Gyakorlatilag csak azokon a részeken lesz rákötés hamarabb, ahol más -pályázati pénzből megvalósuló- beruházással összefüggésben amúgy is fel kell túrni a környéket.
A Társulat egy beruházásra jött létre, nincs lehetősége kompenzációt nyújtani a szennyvízszippantáshoz, amely egy közszolgáltatás. Felhívom a figyelmet, hogy már jelenleg is van kompenzáció az önkormányzat részéről: 2008 június 1-től az önkormányzat jelentős összegekkel támogatja azokat, akik csatornázatlan részen laknak és igénybe veszik a közszolgáltatást.
Szeretnék választ kapni a 13.sorszámon feltett kérdéseimre,amelyet október 01-én tettem fel.
Feltételezem,hogy nem a megfelelő helyen tettem fel a kérdéseket,ebben az esetben kérem sziveskedjenek e-mailcimet javasolni.
T Társulat!
Ma kaptam kézhez levelüket, melyben felszólítanak, 10.30-ig fizessek be 250 e Ft-ot.
Tegyem ezt úgy, hogy az utcánkban egyetlen kapavágás sem történt, de még a környéken sem.
Hogy képzelik ezt, milyen alapon szólitgatnak fel engem fizetésre?!
Majd, ha az utcánkban, a házam előtt kiépítették a gerinchálózatot, akkor befizetem a 250 e-t, addig nem.
Különben köteles vagyok én rákötni a szenyvíz hálózatra (rá szeretnék kötni, ezt csak úgy kíváncsiságból kérdezem)?
Csatlakoznék Ágai Emilné kérdéséhez.
Kiegésziteném még azzal, hogy a befízetett pénzösszeg nyilván nem azonnal kerül kifízetésre, ezért a “parkolópályán” lévő összeg
lekötésre kerül e ? Nagy összegnél a kis % is jelentös összeget jelenthet.
Tisztelettel: Kiss Lajos Johanna utca
Mire alapozzák az értesítő levélben azt, hogy “a határidőre meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás egy részének vagy egészének késedelmes megfizetése esetén a késedelemben lévő társulati tag késedelmi kamatot köteles fizetni, melynek mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.”
Egy ilyen súlyú dolog (büntetőkamat) nyilván csak jogszabályra alapozva kerülhetett be a levélbe. Melyik ez a jogszabály?
Hát szeretnék én is többet tudni hogy mi szerint számították ki 250 000 Ft-os hozzájárulást ingatlanonként. De hát 2013 még messze van és az csak a szennyvíztisztitó kibővítése és utánna kezdődik a hálózat kiépítése akkor még az is legalább 2 év és most arra köteleznek , hogy egyösszegben fizessem be a hozzájárulást ?! És ha megszünik a Társulat mi lesz a pénzzel mert az LTP-és akkor szabadon rendelkezhet a befizetett összegel de az egyösszegü befizetésre nincs visszafizetési garancia ?
És ha egy helyrajzi számon több lakás van akkor hogy kell befizetni a hozzájárulást ?
Tisztelt Ágai Emilné!
Hamarosan egy külön bejegyzésben, illetve a “Pénzügyek” menüpont alatt külön aloldalon fejtem ki a kérdésére adott választ. Köszönöm türelmét és megértését!
Tisztelt Ujpál József!
A társulat tagjainak azonosak a jogai és kötelezettségei. A jogszabályok írják elő, hogy a társulati tag érdekeltségi hozzájárulást köteles fizetni. Az alakuló közgyűlésen kapott felhatalmazás alapján az Intéző Bizottság meghatározta azt a határidőt, ameddig az egyösszegű fizetést választók be kell fizessék a hozzájárulást.
Felhívnám figyelmét, hogy a Társulat nem egy szolgáltató vállalat, amely saját tőkéjéből megvalósít egy terméket és azt egy bizonyos ellenérték befizetése ellenében eladja a vásárlóinak.
A Társulat tőkéje -amelynek kiegészítésére EU-s támogatást is igényel- pontosan a tagok befizetéseiből áll össze. A Társulat tőkéjének igénybevételével megvalósított közmű a Társulat tagjainak érdekében készül el.
Utolsó kérdésére: egyes ingatlanok esetében -ha a közérdek vagy más jogszabály indokolja- kötelező a rákötés. A kötelezésnek jogszabályban meghatározott feltételei vannak. A legtöbb esetben “csak” ajánlott és előnyösebb, ha ráköt. Ha csak gazdasági szempontból nézzük, a csatornadíj (pl. 300 Ft) mindig olcsóbb, mint a szippantás és talajterhelési díj együttesen (pl. 2000 Ft).
Tisztelt Kiss Lajos!
Igen, a Társulathoz beérkezett összegekkel a beruházás céljaira történő felhasználásig jó gazda módján kell bánni. A gyarapodás a közös vagyon gyarapodását jelenti, azaz annyival több áll a beruházás rendelkezésére.
A jogszabályok szerint ugyanis a Társulat vagyonát kizárólag csak a közműépítésre szabad használni, semmi másra nem használható fel.
A Társulat Intéző Bizottsága határozta meg azt, hogy milyen módon kell eljárni abban az esetben, ha határidőre nem történik teljesítés.
Természetesen aki határidőre befizeti, annak nem kell fizetnie semmilyen kamatot. Az ők érdekeiket védi a Társulat azzal, hogy aki nem határidőre teljesít, az ne juthasson indokolatlan előnyhöz a hozzájárulás be nem fizetésével (mivel minden tagnak azonosak a jogai és kötelességei).
Tisztelt Bodorné Sándor Erzsébet!
A tag érdekeltségi hozzájárulásának alapja az érdekeltségi egység, amelynek számszerűsített értéke a társulatnál 450 l/nap éves átlagos vízfogyasztás.
A teljes beruházási költség önerőből és támogatásokból áll össze. A társulati tagok által befizetett hozzájárulások fedezik az önerő legnagyobb részét (ezt kipótolja az önkormányzat).
Érden a szükséges önerő becsült mértéke 5.200 millió Ft. Kb. 17.500 érdekeltségi egységgel számolva a társulati tagok -ha mindenki és teljes mértékben befizeti- kb. 4.375 millió Ft-ot fizetnek be. A fennmaradó összeget az önkormányzat teremti elő.
Valószínűleg félreérthette, ugyanis a projekt ütemezése szerint mind a tisztító bővítése, mind a hálózat építése 2010-ben kezdődik és párhuzamosan történik. Pontosan azért kell most befizetni, hogy a pályázati támogatás mellett rendelkezésre álljon a teljes önrész is, hogy minél előbb elkezdődhessen a közbeszerzés, majd ezt követően a kivitelezés is. A közbeszerzés ugyanis csak akkor indítható, ha a beruházás teljes fedezete rendelkezésre áll.
A Társulat csak akkor szűnik meg, ha a beruházás megvalósult vagy a Társulat tagjai (köztük Ön is) úgy döntenek, hogy megszüntetik (ez utóbbi valószínűleg csak elméleti lehetőség, ugyanis egy nyertes pályázattal rendelkezünk és most már a megvalósításra kell koncentrálni).
A válaszom elején jeleztem, hogy a költségek elosztása nem az adott ingatlanhoz megépített létesítmények hossza vagy mennyisége alapján történik, hanem a teljes beruházási költség adott egységre eső része.
Ha egy adott hrsz-ú ingatlanon belül két “szennyvízelvezetési hely” van (amely a jogszabály szerint a vízórával mért helyet jelenti), vagy két önálló hrsz-en szerepelnek a lakások, akkor ott két egységgel kell számolni. Az elosztás alapja ugyanis a bebocsátott szennyvíz feltételezett mennyisége. A szennyvízmennyiség alapja pedig az adott egység vízfogyasztása.
És mely jogszabály alapján határozta meg az Intéző Bizottság a kamat mértékét a jegybanki alapkamat kétszeresében?
A társulat tagjainak jogait és kötelezettségeit -a különleges jogszabályokon túl- a Társulat Alapszabálya tartalmazza. Szintén az Alapszabály tartalmazza az Intéző Bizottság feladataként a következőket:
“Az Intéző Bizottság hatásköre különösen:
[…]
b/ gondoskodik a társulat gazdálkodásának irányításáról, a társulati vagyon állagának megóvásáról és a tulajdon védelméről
c/ irányítja a társulat pénz- és hitelgazdálkodását;
d/ gondoskodik a társulat jogainak érvényesítéséről, kötelezettségeinek teljesítéséről
e/ biztosítja a tagok jogainak érvényesülését, elősegíti kötelezettségeik teljesítését”
Remélem egyetértünk abban, hogy a rendesen és rendszeresen fizető társulati tagok nem szenvedhetnek hátrányt azzal, hogy ha valaki nem határidőre teljesít. Ezért az Intéző Bizottság ennek érdekében meghatározta az eljárásrendet.
Tisztelt Uram!
Számtalanszor próbáltam elérni ügyfélfogadási időben az Önök irodáját, mely lehetetlen!
1. Nem tartom korrekt eljárásnak, hogy október 2-án kelt levelükben (mely október 17-én érkezett meg hozzánk) Önök például az én esetemben egy szeptemberben kelt levélre hivatkoznak, melyet nem kaptam meg. Így nem tudom, hogy abban mi szerepel, hol is lettem én tag, stb.
2. Bár Önök arra hivatkoznak, hogy szeptember közepe óta a honlapon és a helyi sajtóban tájékoztatnak a fizetési határidóről, szeretném felhívni a figyelmét, hogy ezeket nem mindenki követi nyomon! Én, mint említettem, október 17-én kaptam kézhez a fizetési felszólítást. Senkitől nem várható el, hogy ilyen rövid határidővel ennyi pénzt kifizessen.
Mivel a kivitelezési munkák még odébb vannak, talán mérlegelni kellett volna egy 2-3 részletben történő befizetést, amivel netán a “tagok” bizalmát is meg lehetne alapozni. Én sem bízok abban, hogy ez a pénz úgy és arra fordítódik, amire befizetem. Szeretném látni a kiviteli tervet, a pontos határidőket, beleértve azt a területet is, ahol a mi házunk helyezkedik el. Természetesen nem úgy, hogy ügyfélszolgálatuk a munkaidő kellős közepén van nyitva, ami azt jelenti, hogy egy nap szabadságba kerül, ha oda szeretnék jutni. Mint említettem, a telefonszámuk nem elérhető, tehát más időpontot sem lehet egyeztetni.
3. Nálam már jártak felmérők, megbeszéltük, hogy a rajzokat elhozzák aláírásra, ez kb. két hónapja volt. Akkor azt igérték, hogy pár napon belül látom a terveket. Azóta sem hallottam róluk. Kicsit nehéz így megbízni bárkiben, akár 100 forint erejéig is.
4. Mivel nem kívánom befizetni ezt a hatalmas összeget, szeretném tudni, hogy miként vehetem igénybe a 32/2009 sz. határozatot.
Hova írjak? Kinek? Nem kívánok részletfizetést igénybe venni, de ezt az összeget nem tudom, és nem is akarom egyben október 30-ig befizetni. Mi a teendő, ha előbb még meg nem született konkrétumokat szeretnék biztosítékként látni?
Kedves Fórumozók!
Elnézésüket kérem előre is, hogy az idejüket igénybe veszem, de kérem, olvassák el levelemet, melyet néhány hete küldtem ebben a tárgyban (ajánlott levélként, tértisen – válaszra sem méltattak…). Erről a csatornázási projektről miért mindig a Panama-csatorna kifejezés ugrik be nekem? (Bár az legalább megépült…)
Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat Tóth Péter
Szabó Béla Érd
Elnök Bihari u. 35.
Tárgy: csatornázás a Bihari utcában 2030
Tisztelt Szabó Béla úr!
Nyilvántartásom szerint önök, mint címben említett Társulat, 2008. május 9-e óta – amikor is az Önkormányzat alkalmazásában álló hölgy és úr megjelentek ingatlanom kapujában -, semmilyen kézzel fogható vagy akár szemmel látható előkészületet nem tettek tárgyban említett csatornázás ügyében. Az eredményekről szóló propaganda cikkeket elolvastam, és nem tudtam hinni bennük (tudják: mindjárt megkapjuk a pénzt az Eu-tól, csak még ezt meg azt kell teljesítenünk, de az is rögtön meglesz, és akkor elkezdjük, ésatöbbi, ésatöbbi). A blablára nem tudok fizetni, nagycsaládosként enni is alig van pénzem, ezt fogadják el.
Előtakarékoskodásra soha nem volt szükségem – ezért most nyögöm az utótakarékoskodást, de inkább olyasmiért fizetek, amit már megkaptam -, mivel tanultam, hogy ez amolyan régi rendszerhez való hűség jele, főleg az ilyen esetekben mindig előnyt élvező OTP név miatt. Gondolom, azt is tudják, hogy az OTP, mint az ilyen ügyekben általában nyertes finanszírozó, a múlt rendszer csökevénye, amely kizárólag az elnök-vezérigazgató kapcsolati tőkéje segítségével nyeri el az efféle pályázatokat, amelyek azután hihetetlen mértékű gazdasági előnyöket (értsd: sok pénz) biztosítanak a résztvevők számára. Gondolom, az átlagpolgárban itt is felmerülhet a manapság oly népszerű „mutyizás”. (Kérem, ne akarják, hogy mindenki azt mondja: mutyi! Lássunk legalább egy földmérőt az utcánkban!)
Sajnálattal állapítom meg továbbá, hogy a befizetések pontosan a fentebb említett okokból nem történtek meg az OTP LTP gyűjtőszámlájára. Azon nem csodálkozom, hogy 6 hónap nemfizetés esetén az OTP felmondja a szerződést, hiszen ő sem tett semmit, és én sem. Ne is legyen szerződés, hisz nincs szó semmiről.
Családom alapszabálya szerint, mely megalkottatott a feleségem és köztem, 2003. július 19-én, nem volt szó arról, hogy egy akkor még gondolatban sem létező Társulat alapszabályát is figyelembe vegye, ezért nem merült fel, hogy ezentúl fizetünk a semmiért. Önök pedig pontosan ezt kérik. Sőt, fenyegetve kérik, azaz követelik.
Tájékoztatom továbbá, hogy a várhatóan ez év szeptemberében érkező csekkjüket szalonnasütéshez fogom felhasználni gyújtósnak, továbbá szeretném kifejezésre juttatni azon kívánságomat, hogy ne legyen igazam a következőkben: Önök rengeteg pénzt – számításaim szerint úgy két és fél-három milliárd forintot – fognak egy-két év alatt beszedni erre a csodálatosan kitalált gyűjtőszámlára, majd elégedetten, és családjuk anyagi jólétét sok-sok nemzedékre biztosítva, sajnálatos módon távoznak a Társulatból.
Csatorna pedig továbbra sem lesz, ami csak környezetvédelmi szempontból aggályos, anyagilag kifejezetten előnyös, mivel megvalósulása esetén pontosan kétszer annyit fogunk fizetni a vízért.
Felkérem továbbá, hogy erkölcsileg elfogadhatatlan módon, kizárólag anyagi előnyökért cserébe ne támogassa tovább az ország népének szervezett kifosztását.
És végül: ha nem érti az eddig leírtakat, megfogalmazom egyszerűbben: a gazdagodásnak nem az egyetlen – bár kétségkívül a legegyszerűbb módja – az alacsonyabb társadalmi fokon álló embertársaink kifosztása. Etikátlan dolog, és ehhez ön ne adja a nevét, kérem.
Érd, 2009. szept. 9.
Tisztelettel:
Tóth Péter
Ps.: amint kész a csatorna, kifizetem a rám eső részt.
Ön írta hogy 2012 előtt nem fog müködni a tísztító és a rákötés még legalább 1 -1,5 év akkor nem tudom hogy mit értettem félre és nyílvánvaló hogy a mi környékünk lesz a legutolsó.
Tehát ha mondjuk 2011-ben megépül a csatornahálózat és ezzel párhuzamosan épül a tisztító, akkor pontosan az van, amit írtam: 2011-től 2012 végéig megvan fizikailag a hálózat, de még nem lehet élőre kötni.
Valaki mindig első lesz és valaki utolsó. Javaslom erről a témáról egy korábbi bejegyzésem: https://www.erdicsatornazas.hu/2009/07/mikor-lesz-az-en-utcamban-csatorna/
Csak a tények rögzítése végett: ezen beírás után személyesen is beszéltünk telefonon a mai napon kétszer.
Levelünkben 2008 (azaz egy évvel ezelőtt) kiküldött korábbi levelünkre hivatkoztunk.
Azért értesítettük a sajtón keresztül is mindenkit (majd levelet is küldtünk), hogy legyen idő a felkészülésre.
A Társulat szervezése során személyesen is, a sajtóban is mindig elmondtuk, hogy az egyösszegű fizetést választók “2009 őszén” kell majd befizessék a hozzájárulást. Ugyanez hangzott el az alakuló közgyűlésen is, 2008 júliusában, azzal, hogy a pontos időpontot az Intéző Bizottság határozza meg. Ez van most (“2009 ősz”).
Kérem olvassa el a https://www.erdicsatornazas.hu/2009/10/reszletfizetesi-lehetoseg/ bejegyzést, ebben tett javaslatunkat. Telefonon is beszéltünk róla, ez egy megoldás lehet.
Tisztelt uram!Én 2201 óta vagyok érdi lakos,amikor ide költöztem akkor azt mondták 1-2 éven belül bekötik a csatornát.azóta is néma csend a környéken holott az utca egyik végében már működik.örömmel fizetnék,ha itt lenne és rá tudnék kötni.De kérdem én mit csinálnak az én és mások egyszerre befizetett 250000fl kamatoztatják?azt én is tudnám.Hol a biztosíték hogy valóban megépül és az sem mindegy mikor. Lehet ,hogy ön szerint vannak elsők és utolsók ,de akkor ezek szerint kérjék a befizetést is. Igen is kéne terv ,hogy mikor hol csinálnak valamit legalább kb.tudja a tulajdonos mire számíthat.Nálunk még csak ember sem járt a csatornázással kapcsolatosan.Szerintem ,ha fizetünk igen is jogom van tudni,hogy miért fizetek és azt mikor teljesítik.Mindig arra hívják fel az állampolgárok figyelmét,hogy előre ne fizessenek,most miért kell évekkel előre fizetnem?
Kedves Karcsi!
Én voltam az egyetlen, aki nem szavazta meg ezt a határozatot – és pont a késedelmi kamat mértéke miatt. Ugyanis nem láttam a jogszabályi megalapozottságát.
Attól még, hogy az Intéző Bizottság megszavazta, az még nem jelenti azt, hogy törvényes is, ugyanis az nem a Magyar Köztársaság Parlamentje.
Tehát jó lenne valami erősebb érvet, mondjuk jogszabályhelyet találni a jegybanki alapkamat kétszeresében megszabott késedelmi kamatra, ellenkező esetben kezdeményezni fogom az Intéző Bizottság újbóli összehívását, és a határozat módosítását a későbbi jogvitákat elkerülendő.
Konkrétan ezt kérdeztem, hogy ezek a “különleges jogszabályok” melyek, és erre nem kaptam meg a választ.
Az, hogy mi egyetértünk valamiben, nem jelenti azt, hogy egy bármilyen közműtársulat olyan jogszabályt alkothatna, amely annak ellenére érvényes, hogy ellentmond valamely érvényben lévő, magasabb szintű jogszabálynak. Vagyis továbbra is szeretném tudni, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján akar kötelezni a Társulat bárkit is a megjelölt mértékű késedelmi kamat fizetésére.
Tartok tőle ugyanis, hogy enélkül a határozatnak és az értesítő levélnek a késedelmi kamatra vonatkozó része törvény szerint érvénytelen (magasabb szintű jogszabálynak mond ellent), így végső soron épp azok járhatnak jól, akik nem fizetnek, ráadásul, amennyiben jogi útra terelődik az ügyük, még a perköltséget is a közös pénzből kell majd állni.
Mivel azonban, szakember nem lévén, minden vonatkozó jogszabályt nem ismerek, feltételezem, hogy a határozat ezen részének is megvan a jogi alapja, tehát ettől nem kell tartanunk. De úgy vélem, hogy ekkora súlyú, a köz pénzéből készülő projektet nem lehet feltételezésekre alapozni, tehát ismételten kérem a jogszabályi hivatkozást, miszerint a Társulat jogosult a tagok felé ilyen mértékű késedelmi kamat felszámítására.
Kedves Judit!
Sem a Társulat Intéző bizottsága, sem a Küldöttgyűlése nem rendelkezik jogszabály alkotási kompetenciával, csupán a társulati tagokra érvényes döntések meghozatalának kompetenciájával. A döntéseket a megfelelő szervek az Alapszabály által meghatározott módon hozzák meg.
Emlékeztetőül: az Intéző Bizottság az Alapszabályban biztosított jogkörével élve meghatározta a mértéket, ezen döntését a Küldöttgyűlés egyhangú szavazással (a Te tartózkodásod vagy ellenszavazatod mellett) megerősítette.
Amit írtam, azt a jogászaink álláspontja alapján írtam, amely a következő:
A társulat tagjainak jogait és kötelezettségeit a jogszabályokon túlmenően (különösen az érdekeltségi hozzájárulás megfizetése tekintetében) az Alapszabály illetve az Alapszabályban meghatározott módon az arra illetékes szerv (Küldöttgyűlés, Intéző Bizottság határozza meg).
Az általános szabályok szerint a felek a jogszabálytól eltérő mértékű késedelmi kamatban állapodhatnak meg a szerződésben. A fentiek szerint a Társulat és tagja között nem köttetik külön szerződés (erre több AB határozat is utal), az Alapszabály rendelkezései az irányadók.
Mind a késedelmi kamat fizetési kötelezettsége (a be nem fizetett hozzájárulás esetén), mind annak mértéke tehát a megfelelő felhatalmazással és kompetenciával rendelkező döntéshozó döntése alapján került meghatározásra.
A Társulat tagjainak arra is van lehetősége, hogy az általuk jogszabálysértőnek tartott határozat felülvizsgálatát bíróságtól kérjék.
Sajnos többet nem tudok írni, mint amit a fentiekben írtam ezzel kapcsolatban, ismételten csak ugyanazt tudom leírni: jogászaink álláspontja szerint a megfelelő kompetenciával rendelkező szerv döntése alapján ezek az eljárási szabályok. Tehát nem igaz az az állítás, hogy bármely része a levélnek valótlan vagy érvénytelen lenne vagy magasabb szintű jogszabálynak mondana ellent.
Természetesen, mint írtam, bárkinek joga van jogi útra terelni az ügyet, azonban amennyiben bebizonyosodik, hogy nincs igaza, akkor a Társulat ezzel felmerülő költségeit is kérnünk kell tőle.
A jogászok nyilván valamilyen jogszabály alapján állítják ezt, tehát nem látom, mi akadálya lenne az ő tájékoztatásuk alapján közzétenni azt.
A baj ennél nagyobb is lehet, mert ellenkező esetben viszont a mi pénzünkből kell állni a Társulat vezetésének hibás döntésének árát.
Ismét kérem a vonatkozó jogszabály megjelölését!
A külön jogszabályok: A vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII törvény (Vgt.), valamint a 160/1995 Korm. Rendelet, Ptk. Az egyes rendelkezések alkalmazásában útmutatást nyújtanak az Alkotmánybíróság határozatai.
Nagyon kérem, hogy mellőzzük a sommás megállapításokat (“hibás döntés”). Ilyen megállapítást csak a bíróság tehet. Egyelőre szó nincs arról, hogy bíróság ilyent megállapított volna. Jogászaink véleménye alapján állítom, hogy bíróság előtt is megáll minden döntés, amelyet meghozott a Társulat bármely szerve. A további csűrés-csavarásnak nem látom értelmét, újból és újból nem fogom ugyanazt megismételni. A kért tájékoztatást megadtam, a továbbiakban újból nem fogok erre reagálni.
Én a magam részéről a becsületesen és határidőre fizetők érdekeit tartom előbbre valónak.
Kedves Karcsi!
Utána fogok nézni annak, amit leírtál, bár ennél kicsit kokrétabb válaszra számítottam – akár azoktól a bizonyos “névtelen” jogászoktól.
A konkrétan hivatkozott jogszabályokat elolvastam. Az első kettőben nem találtam olyan rendelkezést, amely a késedelmi kamat mértékére vonatkozna, és megengedné annak a PTK-ban leírtaktól eltérő módon való megállapítását.
A PTK pedig azt mondja ki:
Tudomásom szerint alacsonyabb szintű jogszabály nem írhatja felül magasabb szintűnek a rendelkezéseit. Vagyis a három megadott jogszabály nem alapozza meg a határozatban megfogalmazott, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamatot.
Vagyis továbbra is kérem (és csak jelzem, a korábban említett jogszabályokban leírtak alapján a Társulat köteles a tájékoztatást megadni) azokat a jogszabályokat, amelyekre a Társulat a késedelmi kamat mértékét a PTK-ban leírtaktól eltérően állapíthatja meg!
Feltételezem, hogy a Társulat által megbízott jogászok szakmailag megalapozott határozat meghozatalát segítették elő, tehát nyilván csak arról lehet szó, hogy a hiányosság az eddigi tájékoztatásban van. (Mert az eddigi tájékoztatás alapján a kérdésemre válasz nem található.)
Már kétszer leírtam, harmadszorra is ugyanazt írom (és a továbbiakban témarombolásnak tekintem az ilyen irányú kísérletet):
A Társulat nem alkot jogszabályt. A Társulat alakuló közgyűlésén a tagok által elfogadott Alapszabálya szabályozza a tagok jogait és kötelezettségeit, más szerződés nincs. A Társulat Alapszabályának megfelelően hozott döntés szerint kell eljárni abban az esetben, ha valaki nem fizeti be határidőre a hozzájárulást.
Jó lenne befejezni a jogászkodást és befizetni mindenkinek egyformán a hozzájárulást. Ezért tartunk ma itt, ahol tartunk ebben az országban. Szégyen, hogy egyesek mindennel bepróbálkoznak csak azért, hogy ne kelljen fizetni!! Szégyelljék magukat!!!
1. Sajnos eddig úgy látom, hogy határozat jogellenes (a PTK általam idézett passzusát sérti). Ha ez így van, akkor a tagok érdeke az, hogy a Társulás ne kényszerüljön vesztett perek költségét kifizetni.
2. A “jogászkodást” nem lehet befejezni,mert ha tetszik, ha nem, minden hasonló dolgot a jog szabályoz, és azt betartva kell működnie a Társulatnak is.
3. Nem a “ne kelljen fizetni” a kérdés, hanem hogy azért fizetünk, hogy legyen csatornánk, vagy azért, mert valakik annak ellenére téves információkat terjesztenek, hogy tudomásuk lehetett arról, hogy a jogi helyzet más, mint amit állítottak. Az eddig megjelentek alapján úgy látom, félő, hogy utóbbi is sok pénzünkbe fog kerülni.
Ha a valós jogi helyzet feltárása témarombolás, az nagy baj, amikor a közösség pénzéről van szó.
Másrészt viszont a Társulat nem hozhat olyan határozatot, amely a hatályos magyar jog előírásainak nem felel meg. Nem írhat elő olyan kötelezettséget, amelyről a törvénytételesen másképp rendelkezik.
Tehát, mivel az eddig megadott jogszabályokban nem találom nyomát a határozat késedelmi kamat mértékére vonatkozó része jogi megalapozottságának, továbbra is kérem a tájékoztatást: mely jogszabály engedi meg a PTK 301.§.-ban leírtaktőleltérő mértékű kamat megállapítását!
A 33, 40 és 41-es kommentekben megadtam a kért felvilágosítást (nem jogszabály, hanem az IB döntése alapján kell ezt fizetni). Ha ötvenötödszörre is megkérdezed, akkor is ugyanezt kell mondjam.
Ha nem értesz egyet az IB döntésével, álláspontjával, annak nem egy weboldal az eszköze, hanem a bíróság, amely megállapítja, hogy igazad van-e vagy sem. Ha nincs igazad, akkor viseled ennek minden következményét.
Félreértette a helyzetet. Én nagyon régóta személyesen ismerem Illés urat és tudom róla, hogy nem áll fenn az ő esetében, hogy ne akarna fizetni, tehát nem róla van szó, amikor a nemfizetés esetéről beszélünk. Meg vagyok győződve, hogy a szándékai sem rosszak, csak engem személy szerint nehezen visel el (más okból kifolyólag), ezért valószínűleg úgy gondolja, hogy amit én mondok az eleve csak hülyeség lehet. 🙂
Úgy gondolom, a lehető leghelytelenebb dolog lenne ezt személyes síkra terelni. Én ugyanis valóban azért feszegetem a kérdést, mert a jogi háttér szerintem egyértelmű: a határozatnak a késedelmi kamatra vonatkozó része az érvényes magyar jog szerint téves, bíróság előtt nem állna meg. Reméltem, hogy van olyan jogszabály, ami külön ilyen esetekre megengedi a PTK-tól való eltérést, de sokszori kérdésemre sem kaptam olyan hivatkozást, amely ezt alátámasztaná. És ha ez így van, vagyis a PTK az irányadó az esetre, az sajnos azt vetíti előre, hogy fölösleges, elkerülhető perköltségek elé néz a Társulás. Vagyis mi, akik a számlát álljuk. Pedig annak a pénznek jobb helye lenne a csatorna építésében.
Akkor is felháborító, hogy vannak, akik azt hiszik, nekik csak jogaik vannak! Joga aranylánccal a nyakában segílyért sorba állni az önkormányzatnál. Joga kivételes elbánására. Joga a mi pénzünkből való segílyre. Aztán ha fizetni kell, akkor jönnek az Illés úr féle jogvédők és jól megvédik szegény kisebbségieket! Engem mikor védenek meg?!? Ismerem ám az ilyen internetes fórumokon irkáló patkányokat, mindenhol ott vannak! Az úgy korrekt, ha én fizetek, más is fizessen és ne próbáljon meg mindenféle kibúvókat keresni!!
Uram! Én az Ön pénzét is védem! Ha korábban nem fogalmaztam érthetően, elismétlem: egyszerűen azt várom el, hogy akik az Ön és az én pénzemet költik, ne olyan perek költségére verjék el azt, amelyek előre láthatóan bekövetkeznek, amelyeket előreláthatóan nagy el fog veszíteni a társulat, és ha ez bekövetkezik, Ön én én fogjuk kifizetni. Ahelyett, hogy az a pénz valóban a csatorna építésére fordítódna.
Korrekt, jogszerű, és átlátható működést várok el azoktól, akiket megfizetünk! Ha ez Ön szerint felháborító, úgy a hiba nem az én készülékemben van.
Megjegyzem: nem segélykérő, hanem (nekem) jelentős mértékben helyi adó befizető vagyok. A “kisebbségezés” meg “patkányozás” pedig szintén méltatlan magatartás, amikor az adónkról van szó.
Így kérdésére, hogy Önt mikor védik meg, a válaszom:épp most.
Én szívesen befizetem a 250.000 ft-ot, de ha határidőre nincs, kész a csatorna akkor visszakapom a befizetett összeg 10%-át.
Abban az esetben ha a csatornázási cég tönkremegy, akkor a helyi adómból levonhatom a teljes befizetett összeget.
Szerintem ez így lenne korrekt.
Szabó Mátyás :
Jó lenne befejezni a jogászkodást és befizetni mindenkinek egyformán a hozzájárulást. Ezért tartunk ma itt, ahol tartunk ebben az országban. Szégyen, hogy egyesek mindennel bepróbálkoznak csak azért, hogy ne kelljen fizetni!! Szégyelljék magukat!!!
Tisztelt Matyi!
Amikor az éppen aktuális városvezetés a telkek kiparcellázása és eladásakor belevette volna a csatorna árát a telekbe akkor most nem itt tartanánk.
Igaz a telkek drágábbak lettek volna de így legalább kevesebb roma telepedett volna le városunkban.
Százhalombattán nem parcelláztak ki építési telket, amíg nem volt megépítve minden közmű, csak ott mindig sokkal okosabb emberek vezették a várost!!
Itt Érden a telkek eladásából befolyt pénzt a városvezetés mindig eltüntette és romákra költötte segély formájában.
Úgy gondolom nem a lakosság a hibás, amiért nincs csatorna városunkban!! hanem a mindenkori városvezetés.
Tisztelt Szabó Mátyás!
Az itt hozzászólók, bár Ön állítása szerint minket igen jól ismer, sem a patkányok, sem a kisebbség közé nem tartoznak, ugyanis akik segélyért állnak sorban – és hozzá teszem meg is kapják azt – felettébb nem érdekeltek egy ilyen program létrejöttében, többségük írni, olvasni sem tud.
Az itt hozzászólók a saját érdekeiket, az érdi lakosok érdekeit tartják szem előtt. Pusztán meggyőződnének arról, hogy az előre befizetett összeget a Társulás valóban arra fordítja-e, amit ígér már egy éve.
Legyünk tényszerűek, ha én hitelt kívánok felvenni egy bankban, hogy otthont teremtsek, millió papírral kell igazolnom az arra való alkalmasságom, úgymint; jövedelemigazolások, közüzemi számlák, földhivatali papírok, gyermekek adatai és még sorolhatnám. Ennek tudatában bírál el a bank a hitelképességről, majd megfelelő szerződésekkel be is biztosítja magát jó előre, melyben hitelező és adós jogait feltünteti, paragrafusokkal alátámasztja.
Jelen esetben a lakosoknak fizetni kell – gyakorlatilag hitelezni egy társulásnak -, ha aláírta, ha nem a belépési szándéknyilatkozatot, olyasvalamiért, amiről egyelőre csak beszélnek, de hivatalosan semmivel sem tudják alátámasztani.
Mire fizessen előre az érdi lakos, az adófizető ? Tervekre? Beadott pályázatokra? Megnyert pályázatokra? – Hol van az ezekről szóló hivatalos dokumentáció?
Önnek talán meghitelezik bevásárláskor a kosár tartalmát? Hitelez Önnek bárki is olyasvalamiért, amit nem végzett el? A munkahelyén úgy kapja a fizetését, hogy nem is kell elvégeznie a munkát, talán ott előre fizetnek? Kérem, ha ez így van, szóljon az érdekemben! Fizetett valaha olyan vállalkozónak előre valamiért, amelyben még a felmérések sem történtek meg?
Abban az utcában ahol én is lakom, sajnálatos módon még egy földmérővel sem találkoztam az elmúlt tíz évben.
Itt sajnos nem arról van szó, hogy akarunk-e fizetni vagy sem, hanem egész pontosan arról, hogy mire fizessünk? Ja kérem, van egy program, létezik egy pályázat, EU-s támogatás, de hol vannak a tervek? Hol van az első kapavágás? Hol vannak a földmérők?
De késedelmi kamat az már van, rögtön a jegybanki alapkamat kétszerese!
Ez Ön szerint így korrekt?
Tisztelt Fórumozók!
Előre bocsátanám: SZERETNÉK CSATORNÁT! Csak a félreértések elkerülése végett.
Azonban alapvetőn azt nem értem, miért kell egyáltalán fizetni? Ez egy szolgáltatás lesz amiért havonta vagy kéthavonta számlát fogunk fizetni, a megvalósulástól az “örökkévalóságig” vagy amíg áll az ingatlan.
Ez olyan mintha vállalkozóként szétküldenék több ezer levelet, fizessen be mindenki 100 000.- forintot mert közértet építenék a sarkon és ebben akkor majd vásárolhatnak a kedves befizetők.
Hogy is van ez?
Arról nem beszélve,hogy itt Érden nagyon sok kisnyugdíjas tengeti (sajnos szó szerint) az életét. Ők miből tudnák kifizetni akár részletekben is ezt az összeget?
R.K. Richárd
Csatlakozom Ujpál Úrhoz, nekem sem tetszik a felszólítás, sem a teljesen homályos, u.n. Tásrulat erősen önkényuralmi hozzáállása.
1.)
Meg lennék lepve, ha ez a beruházás másként menne, mint a többi Érden, és nem tűnne el a pénz és a csapat a balfélen egy esetleges kormány – vagy szélirány váltás után.
2.)
Szeretném magam eldönteni, hogy akarok -e csatornát, vagy sem (esetleg szipuskocsikat gyűjtök vagy beruháztam egy drága házi víztisztítóba?)
3.)
Miért fizetek a locsolásra használt vízért csatornadíjat?
4.)
Ki és milyen alapon számolta ki a 250.000.- Ft / egység díjat? Miért nem 300.000.- vagy 2 millió?
5.)
Az elszánt hívőknek: nem a fizetés alól akarok kibújni, de én nem lopom a pénzt, tehát erősen megnézem, kinek és mire adok. Például tudnom kéne: kit/kiket lehet felboncolni, ha úgy 2029 magasságában még nincs csatorna? Mert a dátumok – mint annyi más ebben a mesében – eléggé homályosak…
Valaki biztosan tud segíteni. 4 lakásos társasházban lakunk, egyetlen víz bekötésünk van, a számlát a lakosok szerint osztjuk szét. Azt mondták az ügyfélszolgálaton, hogy ennek ellenére a társasházi törvény szerint mindenkinek külön-külön be kell fizetni a 250 ezret. Elolvastam a törvényt, de ebben egy szó sincs ilyesmiről. Mi a teendő?
Más, már du. 1 óra van, a levél szerint 12-től van félfogadás, de senki sincs aki felvegye a telefont, csak az üzenetrögzítő. Más, az tudjuk, hogy nekünk mennyi a késedelmi kamat, de azt nem, hogy ha késnek a beruházással, akkor mennyit fizetnek vissza. Egyáltalán mi a garancia, és mikor lesz végre csatornánk? Adjam oda három teljes havi nyugdíjamat egy ilyen komolytalan társaságnak?
Én úgy gondolom, hogy sokan csak a kifogásokat keresik. Mi már egy éve fizetjük. Úgy tudom, a legnagyobb része a lakosoknak ebbe a helyzetbe van. Akik nem akartak fizetni azok maradtak még hátra. A társulás már két éve megalakult, akkor kellett volna okostojáskodni. Akik itt nagy hangon “védik” az érdekeinket, hol voltak az elmúlt két évben?? Nekem ugyan ne védjék! Arra választottunk egy vezetőséget. Én úgy látom, jól végzik a dolgukat bár néha bosszantanak apró dolgokkal (minek küldenek hat csekket, amikor mi már befizettük?!) De amit mondtak eddig megcsinálták. Igenis hajtsák be mindenkin aki nem akar fizetni, ne nézzék a nemzetiségét vagy a bőre színét vagy a pénztárcája vastagságát.
Én úgy gondolom, hogy sokan csak a kifogásokat keresik. Mi már egy éve fizetjük. Úgy tudom, a legnagyobb része a lakosoknak ebbe a helyzetbe van. Akik nem akartak fizetni azok maradtak még hátra. A társulás már két éve megalakult, akkor kellett volna okostojáskodni. Akik itt nagy hangon “védik” az érdekeinket, hol voltak az elmúlt két évben?? Nekem ugyan ne védjék! Arra választottunk egy vezetőséget. Én úgy látom, jól végzik a dolgukat bár néha bosszantanak apró dolgokkal (minek küldenek hat csekket, amikor mi már befizettük?!) De amit mondtak eddig megcsinálták. Igenis hajtsák be mindenkin aki nem akar fizetni, ne nézzék a nemzetiségét vagy a bőre színét vagy a pénztárcája vastagságát.
Tisztelt Mérnök Úr!
1. Honnan tudja, hogy a lakosok nagy része abban a helyzetben van, mint Ön?
2. Mit ért az okostojáskodáson?
3. Ki választotta a vezetőséget?
4. Mi az a dolog, amit jól végeznek? – A mi utcánkban még az árnyékát sem látták egy földmérőnek sem. Az, hogy csekkeket kap, csak az adminisztrációnak köszönhető.
Behajtani pénzt pedig olyasvalamiért lehet, amely munkát már elvégeztek.
T.Társulat !
Önök lelkesen követelik a jegybanki alapkamat kétszeresét a késön fízetöknek, a megvalósuslásig eltelt idöre mennyi alapkamatot számíthatók fel ?
Önök közzé tették az Eu-s pályázat befogadó nyílatkozatát melyből idézném, hogy jelen befogadás nem jelent kötelezettségvállalást az EB részéről projekt társfinanszírozására !
Magyarra fordítva nem biztos,hogy annyit kí is fízíetnek amennyit kért az önkormányzat.
Ha ez igy van akkor még hányszázezeret kell majd befízetni ha kívitelezés elkezdödik és a számlát fízetni kell, a társulat csak a tagok befízetéséből tudja a számlákat rendezni,ha csak a vezetőség magán számláiból nem kerül
sor a kifízetére.
Jelezni szeretném,hogy mi már a környéken építettünk vízhálózatot,gázvezetéket /amelyet az önkormányzat vagyonként értékesitett a lakosság megkérdezése nélkül / és nem kellett évekre elóre befízetést eszközölni,a rákötés feltétele volt a befízetés.
Csak egy apró kérdés. Ha önök most hívnak le tőlem 250.000 Ft-ot, akkor az 2012-ben a jegybanki alapkamat szerinti inflációval (6,5%)301.000 Ft jövőértéknek felel meg, aminél minden hazai bank jobb kamatozást biztosít. Ergo pontosan hova is vándorol el 1 ingatlanra számított pesszimista becsléssel számolt 50.000 Ft, a teljes projektköltségvetésre számított 909 millió forint? Csak úgy a transzparencia jegyében kérdem. Örömmel venném a teljes beruházás cash flow elemzését is, gondolom valami ilyesmi létezik, csak én nem találtam rá. Tisztelettel várom válaszát.
Tisztelt “egy másik mérnök”!
Egy kis számításbeli korrekciót javaslok elsőre, több szempontból:
-a kifizetések nem 2012-ben történnek, hanem folyamatosan, a projekt megkezdésétől kezdődően,a teljesítés arányában, tehát a kamatszámítás nem 2009-2012 közötti időszak. A hatályos jogszabályok szerint a szerződéskötést követően a kivitelezőnek joga van azonnal egy 10%-os előlegszámlát benyújtani és ettől kezdve folyamatosan a teljesítéskor
-az egyösszegű befizetések kb. 4.000 ingatlant érintenek (ha jól sejtem Ön 17.000-el számolt), hisz a többiek részletekben fizetik be (egészen 2016-ig) tehát egynegyede annak, amit Ön számolt
-a társulat tagjai által befizetett érdekeltségi hozzájárulások nem fedezik a teljes önrészt. Erről itt a weblapon is olvashat: https://www.erdicsatornazas.hu/penzugyek/a-beruhazas-tervezett-sajat-forrasai/
A szükséges kb. 5.200 millió Ft-ból kb. reálisan számolva 4.200 millió Ft amit befizetnek, a többi (1.000 millió Ft) a finanszírozási hiány. Ezt az önkormányzat mindannyiunk adóbefizetéseiből pótolja ki. Tehát minden olyan pénzügyi (kamat)bevétel (ami évente egészen biztosan nem több, mint 20-30 millió, összességében két évre max. 50-60 millió Ft), ezt a hiányt csökkenti, a közös vagyont növeli, magyarán pontosan a beruházás céljaira lesz felhasználva.
Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat
2030 Érd Alispán u. 8.
Simó Károly
elnökhelyettes
Tisztelt Símó Károly Úr!
Hangsúlyozni kívánom, hogy a csatornázással egyetértek, elismerem, hogy fizetni kell a csatornáért, bár nem világos, hogy ki és mikor, milyen támogatottsággal döntötte el, hogy nem az Önkormányzat vesz fel hitelt, hanem a tagoknak kell az önrészt biztosítani. A legutóbbi cikkben (Érdi Újság 2009. 12. 03.) egy homályos utalgatás van arra, hogy akkor mennyit és meddig kellene beépíteni a csatornadíjba, most ez menyivel jobb. Semmi nem biztosítja és a gyakorlat is ezt igazolja, hogy jelentősen kevesebbet fogunk fizetni csatornadíjként, mint azok, akik más településeken nem előre finanszírozták a beruházást.
2009. december 02-án kézhez vett válaszlevelükre és a Társulat működésével kapcsolatban a következő észrevételeim vannak:
– A honlapjukat, az Érdi Újságban megjelent cikkeket (tájékoztatókat) és a leveleiket olvasva egyértelművé vált, hogy a legtöbb esetben a konkrét kérdésekre sem adtak választ, valamint a levelezésük és az internetes oldalon olvasható hangvétel meglehetősen lekezelő, kioktató.
– A jogszabályokból rendszeresen olyan dolgokat emelnek ki, melyek a Társulat vezetőinek (nem a tagok) érdekeit szolgálák, illetve segítenek kikerülni a konkrét válaszadást
Önök egy összegben kérik a hozzájárulást. Mindkét levelüket, amelyben ennek befizetésére szólítanak fel a határidő lejárta után kaptam kézhez. Tekintettel arra, hogy családunk 2 ingatlannal rendelkezik, így 500.000- Ft befizetését kérik – 4 napon belül. Ez feltételezi, hogy a családunknak 1.000.000.- Ft bruttó felhasználható jövedelme van azonnal. Ezzel szemben 2 munkanélküli felnőtt és két nyugdíjas (az egyik ingatlanban ők élnek) esik két keresőre.
Az elmúlt 30 évben minden számlát, adót, kötelezettséget kifizettünk időre. Nem kívántunk eladósodni tovább – még a LTP esetében sem, de úgy gondoltuk, hogy a csatornázás díját majd összespóroljuk. Mint ahogy Önök, mi sem láttuk előre a válságot, így sajnos nem tudjuk egy összegben kifizetni. Ennek kapcsán a következő kérdések merülnek fel:
– A fentiek alapján, mint eddig tisztességes adófizető (évek óta érdi ingatlanadót is!) állampolgárt, milyen alapon fenyegetnek kamatbüntetéssel (mely a jelenleg hatályos Ptk. szerint jogellenes) egy olyan teljesítés kapcsán, mely használatba vétele 2012 előtt nem várható?
– Miért nem gondolkozik el a T. Intéző Bizottság olyan szerződéses konstrukción, mely lehetőséget ad a tagoknak az egyedi és a tényleges teljesítéssel arányos kifizetésre – pl. egy év alatt havi részletekben, ami havi ˇ20.000.- Ft részletekben vállalható, de nem kell 10 évre eladósodni.
– A Társulat megalakítását biztosító jogszabály nem hatalmazza fel a T. IB-t, hogy olyan fizetési határidőt állapítson meg, amely a szociális és létbiztonságot veszélyeztesse a családoknál. Megjegyzem,, nem hiszem, hogy ez alapján bármilyen bíróság megítélné a büntető kamatot, valamint jogszabály ellenes, mert erre semmilyen Tv., vagy rendelet nem ad felhatalmazást.
– Maga a Társulat létrejötte és az ezt támogató jogszabályok nem hatalmazza fel a Társulatot a valós magyar gazdasági helyzet figyelmen kívül hagyására és a tolerancia teljes mellőzésére.
– Miért nem rendelkezik a Társulat az egyösszegű befizetések kamatáról, sorsáról, ha nem valósul meg a beruházás.
– A tagok képviseletét ellátó személyeknek írásban kell jelezni a képviseltek felé, hogy érdekeiket ki reprezentálja (ez is jogszabályi előírás). Ez a mai napig nem történt meg.
– Miért nem lehet a mai napig látni egy olyan megvalósítási és ehhez kapcsolódó pénzügyi forgatókönyvet (ütemtervet), melyben valódi dátumok és összegek szerepelnek? Ennek hiánya ellenére bizalmat és a teljes összeget kérik a már említett hangnemben.
– Az Önök által hivatkozott pályázati oldalon http://emir.nfu.hu/nd/umft/index_TamProj.php?id=22573&tipus=2 a következő adatok szerepelnek:
Szerződés hatályba lépésének dátuma: 2009.08.17
Projekt tervezett kezdete: 2008.12.29
Projekt tervezett befejezése: 2013.06.30
Projekt tényleges kezdete: Nincs adat
Projekt tényleges befejezése: Nincs adat
Projektvégrehajtás adatai
Projekt előrehaladási jelentés típusa: nincs adat
Benyújtás dátuma: nincs adat
Jelentéstételi időszak: nincs adat
Döntés (megfelelt vagy nem): nincs adat
Végrehajtott tevékenység: nincs adat
Időszak eredményei: nincs adat
Kifizetés adatok
Szerződött összeg: 24 457 252 521 Ft
Kifizetett előleg összesen: 0 Ft
Számla alapú kifizetés összesen: 0 Ft
Utolsó kifizetés dátuma: Nincs adat
– A fentiek alapján látszik, hogy a tájékoztatás korántsem naprakész és teljes.
Összegezve, a Társulat nem öncélúan és a vezetőségért alakult, hanem azokért a (jóhiszemű és tisztességes adófizető) lakosokért, akik szeretnének csatornát a XXI. században, Sajnálatos, hogy a gazdasági helyzet és a „döntéshozók” olyan feltételeket teremtettek, amelyek sok tisztességes embernek az ellehetetlenülést, a „nemfizetőcsaló” besorolást jelenti.
Gondolom, nagyon sok család hasonló helyzetben van, és a megoldást keresi a felesleges jogi hercehurcák nélkül, a felesleges megaláztatás elkerülésével. A sokat hivatkozott jogszabályok erre lehetőséget biztosítanak, hiszen az IB jogosult a határozatok módosítására.
Még egyszer hangsúlyozni kívánom, hogy a csatornázás szükséges és támogatom. Az egyösszegű megfizetés módja és kezelése nem európai normák szerint zajlik és nem transzparens.