Mi a helyzet azokkal, akik korábban szolgalmi joggal rákötöttek egy másik utcában levő csatornára?

Az utóbbi időben egyre több olyan kérdés érkezik a csatorna társulathoz, amely azt a helyzetet érinti, amikor néhány ingatlan tulajdonosa a szomszédos telken keresztül rákötött a másik utcában korábban kiépült csatornára. Hasonló a helyzet akkor is, amikor az új társasházak építői a legközelebbi gravitációs csatornáig egy nyomott vezetéket építettek és évek óta a társasház szennyvizét házi átemelővel juttatták el a hálózatba. Most pedig szeretnének átkötni a most épülő hálózatra. Van aki ezzel ellentétben, nem szeretne átkötni most sem az új hálózatra.

A beruházási költségekből mindenki egyformán veszi ki a részét

Az elmúlt időszakban többen reklamáltak, hogy miért terveztek csatorna bekötést nekik, hisz már évek óta van csatornájuk és fizetik is a csatorna szolgáltatási díjat?

A helyzet nem minden esetben ilyen egyszerű. Vannak olyan ingatlanok, ahol a jogszabályok által biztosított kivételes lehetőségekkel éltek és ideiglenesen rá tudtak kötni a csatornára, azonban ennek feltételei voltak. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a most épülő csatornahálózatot 2007-ben kezdték el tervezni, azóta eltelt közel fél évtized és közben nem állt meg az élet: új telkek alakultak megosztással, társasházak épültek, stb. Természetesen ezeken a terveken most még lehet változtatni, nem kell olyant építeni, ami nem ésszerű.

 Milyen lehetőség volt rákötni a szennyvízcsatornára, ha abban az utcában még nem volt csatorna, ahol az ingatlan fekszik?

A közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995 Kormány Rendelet fő szabályként azt írja elő, hogy lehetőség szerint az adott utcából kell ellátni bekötéssel az ingatlant. Ugyanakkor lehetővé teszi – mint kivételes megoldást – az ú.n. „szolgalmi joggal” való rácsatlakozást is a szennyvízcsatorna hálózatra. Ilyenkor a már kiépült hálózat mentén fekvő ingatlan tulajdonosa szolgalmi jogot ad telekszomszédjának és beleegyezik abba, hogy a bekötővezetéket az ő telkén keresztül építsék ki azon ingatlan részére is, amelynek utcájában még nincs csatorna.

Az is az előírások között van, hogy amennyiben a “saját utcában” kiépül a csatorna hálózat, a szolgalmi jogot annak az ingatlantulajdonosnak a kérésére, aki a szolgalmi jogot biztosította – meg kell szüntetni és a csatornát át kell kötni a saját utcában levő hálózatra.

A szolgalmi joggal való rákötést engedélyeztetni kellett az üzemeltetővel. Én úgy tudom, hogy – legalábbis az elmúlt 15 évben – a szolgalmi joggal való rákötési engedélyt azzal a feltétellel kapták meg a kérelmezők, hogy amennyiben a saját utcájukban kiépül a csatorna, akkor arra át fognak kötni. Ezt ők vállalták is a rákötéssel.

Másik – leginkább társasházépítők által – alkalmazott megoldás az volt, hogy építettek az utcában egy nyomóvezetéket, amelynek végén az ingatlanon belül egy házi átemelő volt. Ezzel a szennyvizet felnyomták a legközelebbi gravitációs szennyvízcsatornáig. A legtöbb esetben az elmúlt években itt is azzal a feltétellel kapták meg az építési engedélyt, hogy amint kiépül a saját utcában a gravitációs csatorna, arra át kell kötni.

Ezekre az előírásokra tekintettel az új csatornahálózatot tervezők azzal számoltak, hogy biztosítják a csatlakozási lehetőséget ilyen ingatlanok esetében is.

 Milyen feltételekkel csatlakozhatnak az új hálózatra ezen ingatlanok tulajdonosai?

A szabályok nagyon világosak és a törvény, illetve egyéb jogszabályok írják elő. A most zajló beruházásban érintett ingatlanok tulajdonosai érdekeltségi hozzájárulást kötelesek fizetni. Ez benne van a vízgazdálkodásról szóló törvényben.

Ha tehát a korábban egy másik hálózatra csatlakozott ingatlan tulajdonosa szeretne átkötni az új hálózatra, akkor – ugyanúgy, mint a többi 17.000 érdi ingatlantulajdonos, akinek még nem volt eddig csatorna bekötése – az új hálózat kiépítésének költségeihez hozzá kell járuljon egy egységnyi hozzájárulással. Amennyiben nem kíván átkötni, akkor úgy kell tekinteni, hogy nem érintett az új hálózat kiépítésében.

Tehát vagy marad a régi hálózaton – és akkor nem kell fizetni – vagy átköt az új hálózatra és akkor ki kell fizetni a beruházásból rá eső részt. Az nem lenne a többi tizenhétezer ingatlantulajdonossal szemben korrekt megoldás, ha úgy csatlakozna az ők pénzükből is finanszírozott hálózathoz, hogy nem veszi ki a részét annak kiépítéséből.

Ezen ingatlantulajdonosok egyszer már fizettek egy csatlakozási díjat…

Ez így van, de azt egy másik hálózathoz való csatlakozásért fizették! Amikor a régi hálózathoz kívántak csatlakozni, ezáltal érintettek lettek abban a hálózatban. Az akkor fizetett csatlakozási díjjal azt a jogot szerezték meg, hogy a régi hálózatot használják, amely biztosította azt a kapacitást, hogy a szennyvizet el lehessen vezetni és megtisztítani. Ha a továbbiakban nem kívánják használni ezt a régi hálózatot, hanem egy másik (az új) hálózathoz kívánnak csatlakozni, akkor ehhez joguk van, de ennek költségeit meg kell fizetni. Ez ahhoz hasonló, mintha egy telefonszolgáltatást vennénk igénybe, amelyre szerződést kötünk, majd ha egy másik hálózatra csatlakozunk, akkor a korábbi szolgáltatótól megváltott csatlakozási jog nem átvihető az új hálózatra.

Tudomásom szerint vannak olyan – szolgalmi joggal csatlakozott – ingatlanok, amelyek esetén 2009-ben 80.000 Ft csatlakozási díjat fizettek a szolgalmi jogos csatlakozásért. Gondoljunk bele, korrekt volna a szomszédjával és a többi társulati taggal szemben – akik szintén 2009-ben kifizették az új beruházásból rájuk eső 250.000 Ft-ot – hogy a már korábban csatlakozott szomszédja egyharmad áron csatlakozzon az új hálózatra is? Nekem az a véleményem, hogy nem lenne korrekt!

 Mi történik, ha egy ilyen ingatlan tulajdonosa most úgy dönt, hogy nem kíván átkötni az új hálózatra?

Mi minden tájékoztatást megadunk ahhoz, hogy felelősen tudjon dönteni, de az ingatlantulajdonos helyett nem kívánunk dönteni. Tehát ha nem szeretne átkötni – amíg nincs megváltozott jogi helyzet – mi nem fogjuk erőltetni. Azonban ha később meggondolná magát vagy mondjuk a szomszédja meg kívánja szüntetni a neki adott szolgalmi jogot, akkor érdekes helyzet állhat elő. A most meg nem épült bekötővezetéket az utcai gerincről a telekre később már a saját költségén kell kiépíteni és az akkor érvényben levő csatlakozási díjat kell majd kifizetni az új hálózathoz való csatlakozásért.

 Mindezen ismeretek birtokában mindenki eldöntheti, hogy mi az, ami számára a legelőnyösebb és ezt a megoldást választja.