Mit mond az Alkotmánybíróság a kötelező társulati tagságról?
Többen érdeklődtek, hogy miért kötelező a társulati tagság akkor is, ha ők nem írtak alá belépési szándéknyilatkozatot. Ezekre a kérdésekre, jogszabályi illetve Alkotmánybírósági határozatról olvashat az alábbiakban.
A társulat tagja az alapszabály szerint minden természetes- és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, továbbá egyéni vállalkozó, aki/amely a társulati érdekeltségi területen olyan ingatlantulajdonnal rendelkezik, vagy egyéb jogcímen ingatlant használ, amelynek a társulat anyagi erőforrásai igénybevételével megvalósított közműre történő rákötése szennyvízelvezetés esetében akár gravitációsan, akár házi átemelővel lehetséges és közérdekből indokolt.
A társulat érdekeltségi területét azon ingatlanok összessége képezi, amelyek a társulat közreműködésével, illetve anyagi részvételével megvalósításra kerülő szennyvíz közcsatorna-hálózatra közvetlenül, vagy más, szomszédos érdekelt(ek) által biztosított szolgalmi jog biztosítása esetén közvetve ráköthető.
A vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII törvény (Vgt.), valamint a 160/1995 Korm. Rendelet alapján a társulati tagság nem függ attól, hogy a társulat szervezése során az ingatlantulajdonos aláírt-e vagy sem “Belépési Szándéknyilatkozatot”. Tehát az is a társulat tagja, aki nem írt alá a szervezés során belépési szándéknyilatkozatot. Minden társulati tagnak azonosak a jogai és kötelezettségei, tehát fizetni is mindenkinek egyformán kell.
Érden 2008 július 28-án közel 12.000 érdi család döntése nyomán alakulhatott meg a társulat. A jogszabályok szerint amennyiben a többség (az érintettek kétharmada) úgy döntött, hogy szeretné a csatornázást és ezt írásba is adta, akkor ez a döntés mindenkire kötelező.
Ha egy példával szemléltetnénk: amennyiben például egy utcában 10 ingatlan közül 7-ben szeretnék a közmű kiépítését, akkor az ellene levő 3 ingatlantulajdonos nem akadályozhatja meg azt, hogy kiépüljön.
Az Alkotmánybíróság több beadvány esetében vizsgálta a kérdéskört és legutóbb 2008 október 14-én állapította meg: “a vízgazdálkodással összefüggő (például környezetvédelmi, természetvédelmi, talajvédelmi) közérdekeket és közfeladatokat ítélheti a törvényalkotó olyan fontosnak és kiemelkedő jelentőségűeknek, hogy a végrehajtásukra szolgáló szervezet megalakítását (egyáltalán létrejövetelét) nem bízza teljes egészében az érdekeltek belátására”.
Korábban, a 26/2001. (VI. 29.) AB határozatában az Alkotmánybíróság már megállapította: „a Vgt. 36. § (2) bekezdése szerint megalakult vízgazdálkodási társulatnak a törvény erejénél fogva azok az érdekeltek is tagjaivá válnak, akik a társulat megalakításához előírt kétharmados többségű döntés meghozatalában nem vettek részt, illetve ilyen tartalmú döntés meghozatalát akár kifejezetten is ellenezték. A Vgt. tehát a szabályszerűen megalakult vízgazdálkodási társulatok esetében az összes érdekeltet tagnak tekinti, és ilyenként állapítja meg azok jogait és kötelezettségeit is.”
T.cim
Az alkománybiroság nem tiltja ,hogy a munkáért megfelelő bért fizessenek,de minimálbér körüli a jövedelmem.
1, A kérésem az volt ,hogy :
feketemunkást sem a társulás ,sem az alvállalozok nem foglalkoztathat./ha igen ennek költségét az elnök fizesse.
mi van akkor,ha csődbe megy a vállalkozás,vagy elfogy a pénz?
2, Én elmondtam,ha itt van a ház előtt a csatona rögtön fizetem a 250000ft-ot.
3, A szippantos nem kért tölem pénzt ,mert az ifát lecserélte mercire. mert ez egy szolgáltatás,és a szolgáltatási dij fogja tartalmazni a fejlesztési kts-get
várom válaszát köszönettel
Blaskó György
A mai gazdasági helyzetben mi a garancia arra, hogy a csatornázási munka elvégzésre kerül, a befizetett pénz(ek) és azok kamatai a megfelelő célra és módon kerülnek kifizetésre. A Társulat nem oszlatja fel magát idő előtt? Előre soha semmilyen kormányzati érában nem kértek pénzt, csak az elvégzett munka után tartom jogosnak bármilyen kifizetést. Az ingatlan építésekor kötelezően előírt zárt rendszerű emésztő bekerülési költségét ki fizeti vissza? A Társulat miért csak a megtartott taggyűlésről és a meghozott döntésekről tájékoztat, miért nem hív meg a taggyűlésre, ha tagként tart nyilvántartásában. A honlapon kérem közöljék a Társulat mindem olyan alkalmazottjának javadalmazását, juttatásait, aki a Társulathoz befolyó befizetésekből részesül.
T. Prennerné!
Igaza van, nem szabad senkinek előre fizetni. Ha jól értettem, nem is fog a kivitelezőknek a társulás előre fizetni. A társulás mi vagyunk, érdi lakosok, akik összeadjuk a pénzt. Mi választjuk annak vezetőségét is. Aztán mikor a vállalkozó megépítette a művet, akkor a mérnök leigazolja a teljesítést és a társulás vezetősége akkor -és csak akkor!!!!!!!!- kifizeti a mi pénzünkből. Aki látott már egy ekkora beruházást, az tudja, hogy másképp nem is működik!! Egy kicsit több bizalmat!!
Meggyőzőbb lenne NÉVVEL ellátva, T. Mérnök úr! Jól mondja: ahogy a “társulás” sem fizet előre, úgy én sem! Ha elkészültek egy fázissal, elszámolunk. Addíg én szeretném forgati a pénzemet, és nem bízom Önökre. És ki az a “mi”? Ki az, aki engem 250.000.- Ft kifizetésére kötelez, előre, ismeretlen célra-felhasználásra? Ön talán, kedves névtelen barátom? Mert eddig sehol egy név, egy felelős, egy szerződés! Hogy ütemetervet, felépítést, átadást már ne is említsek! Nem gondolja komlyan, hogy ezt “bizalommal” kellene pótolnom? Szerintem Ön nem látott még beruházást, ha azt hiszi, hogy ez így működik.(működhet)
Tisztelettel
Vállalkozó vagyok. Nekem érdekes módon még soha nem fizettek ki 250 000 Ft-ot előre egy olyan munkára,aminek még a kezdési időpontját sem tudom biztosan 🙂
A mai világban valahogy nem működik ez a “bizalom” dolog! 🙂
Ha a mi demokráciánk egy valódi jogállam, akkor még az Alkotmánybíróság sem dönthet arról, hogy én mikor és minek legyek tagja és mukor és mit fizessek és kinek!
Tisztelt Társulat!
A hozzájárulásokat tekintve, Érd szeretne csatornát!
Sajnos a város nem rendelkezik a beruházáshoz elegendő pénzzel. Természetes, hogy a lakosokhoz fordul támogatásért, amellyel már pályázhatnak az EU -nál -a példa mutatja, hogy minden alapja meg van erre a bizalomra – a probléma számomra az, hogy egy szándékra és egy Társulati döntésre kasszíroznak!
Nem tartom megfelelőnek a tájékoztatást!
Mi történik az egy összegben fizetők pénzével, ha nem kapjuk meg az EU hozzájárulást, esetleg feloszlik a Társulat -visszaadják? – a LTP-sek esetében egyértelmű, hogy a társulat lemond a kedvezményezettségről, de az egyösszegű befizetők sirathatják a 250.000 Ft-os hozzájárulásukat?
Végig olvastam a lakosok részéről érkező kérdéseket és a Társulat részéről érkező válaszokat. Konkrét kérdésre sem találtam konkrét választ!
Valóban ilyen bonyolult ez a helyzet?
Tőlünk – lakosoktól – várnak korszakunkra nem jellemző bizalmat és negyed millió forintot helyrajzi számonként.
Mi Önöktől megfelelő tájékoztatást és a kérdéseinkre választ várunk!
Eddigi válaszaikban a jogszabályok ködébe burkolóztak. Ha mindenki jogszabályt kell hogy olvasgasson, az Önök szerepe és az iroda működtetése mit szolgál?
Várom mielőbbi válaszuk a felvetett kérdéseimre!
T.Társulat !
Kérdésem,hogy milyen müszaki számítások alapján tudták a bekerülési összeget
megállapítani.
Miböl készül az a csatorna ami 500 000.ft-ba kereül telek szakaszonkét. / kb. 20 méter telkenként két tulajdonos /
Vajon mennyi hozzájárulást fízetnek azok akik már a meglévö tísztitót használják.
T. Egy Mérnök Úr!
Úgy látom, hogy Ön a társulás valamely jól fizető állásában dolgozhat, vagy érdeke fűződik a társulathoz, mert Önre nem vonatkozik a hnlapon szereplő név megadása sem, bizalmat kér névtelenül.
Tisztelettel
Prennerné H. Adrienne
T. Társulás!
A következő gondjaim vannak:
1. A települések infrastruktúrájának fejlesztése tipikusan olyan feladat, amit az adóbefizetésekből kell megoldani! Ezt azért is találták így ki, hogy azok a problémák, amiket a polgártársak most feszegetnek, fel se merülhessenek.
2. Különösen indokolt ez egy olyan város esetében, mint Érd, ahol már akkor (és most is) ingatlanadót is szedtek, amikor ez országosan nem volt kötelező. Tessék mondani, mire fordították a beszedett ingatlanadót?
3. Fizetni akkor kell, amikor a kiépült hálózatra rá lehet kötni, és ez az összeg csak a rákötés költségét foglalhatja magában.
4. Ha az Önök által erőltetett, és teljesen ésszerűtlen módszert elfogadnánk, akkor legközelebb bármilyen hasonló ötlettel előállhatnak, és azt kötelezővé tehetik. Mondjuk, kitalálják, hogy az elektromos vezetékeket föld alá kell helyezni, és köteleznek, hogy erre fizessünk x-százezer forintot, ráadásul előre.
5. Azt állítják, hogy a többség csatlakozott. Kérem, írják le annak pontos bizonyítását, hogy valóban többségről van szó.
6. Mi a garancia arra, hogy a hálózat valóban meg is épül?
7. Végül mégegyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az infrastruktúra fejlesztésének ilyen “megoldása” a demokrácia teljes félreértését mutatja. Ez nem megy úgy, hogy ha 10-ből 7 akarja, akkor a másik háromra is kötelező! A másik három nem meggátolni akarja, hanem a költségek fedezésének módjával nem ért egyet. Elődeink ezért találták ki, hogy az infrastruktúra fejlesztését az adók befizetéséből kell fedezni. Tegyék ezt Önök is!
dr. Bana István
Tiszteletem!!
Tökéletesen egyetértek az elhangzotakkal!
Énis megkérdezném, hogy milyen jogon kell befizetni 250 ezer forintot olyanért ami nem minősíthető szolgáltatásank vagy a csatorna rákötési csonk kiépítése bizonytalan!
Ide is leírom:
Mi van akkor, ha semmilyen közmű nincs a telkemen? ( a megvásárlás óta, 1980-körül )
Víz se!!!
Akkor mire fel fizessek???
Elvetemült társaság ez is…
+milyen ócska ez a weboldal!!!! “hagyon üzenetet”
Kinek a kisfia az oldal üzemeltetője??? Nevetséges az egész! 😀