Támogatási rendszer fog működni a belső bekötések megvalósítására

A csatorna társulatnál többen érdeklődtek telefonon, hogy mire lehet számítani a későbbiekben a beruházás során, milyen munkálatok és mikor kerülnek sorra. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre kerestük a választ.

-Mi az, ami benne van az EU által finanszírozott projektben és mi az ami nincs benne?

Fontos tudni, hogy ahhoz, hogy a szennyvíz az ingatlanból megtisztítva a Dunába eljusson, egy olyan rendszer kiépítése szükséges, amely több szakaszból áll. A legnagyobb része ennek a közös beruházásban történik. A tisztítókapacitás (szennyvíztisztító bővítése), az utcai csatornahálózat elér minden érintett utcát. Erre a hálózatra csatlakozik a bekötővezeték, amely az ingatlanon belül legfeljebb 1 méteren belül elhelyezett házi bekötő aknáig tart (ha a rákötés gravitációs). Ezek a létrehozott vagyonelemek közös tulajdonban maradnak, törvény által meghatározott módon el nem idegeníthetők.

Azoban ahhoz, hogy elérje célját, az ingatlanon belül a tulajdonosnak ki kell építeni azt a házi rendszert, amely a közös rendszerre csatlakozik. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a házból a bekötő aknáig tartó részt meg kell tervezni és ki kell építeni. Szintén kizárják a pályázati feltételek azt, hogy közösségi pénzből lehessen beépíteni azokat a házi átelemőket, amelyek telken belüli terepviszonyok miatt szükségesek. Tehát ez is a házi rendszerhez tartozik, így ahol szükséges, az ennek a rendszernek a keretében kerül kiépítésre.

-Ha az ingatlantulajdonosok hozzájárulásával építik meg a szennyvíz-elvezetési és tisztítási rendszert, miért kell ezen kívül még havonta szennyvízdíjat is fizetni?

A beruházás a rendszer kiépítéséről szól, de vannak ezek után az évek során működési költségek is. A kiépítés során bővül a tisztító, megépülnek a gerinchálózatok és a települési átemelők, bekötővezetékek és házi hálózatok. Azonban ahhoz, hogy a beruházás megvalósulása után ez a kiépített rendszer működjön és rendesen karban legyen tartva, valakinek foglalkozni kell vele, „magától” nem tud működni. Az üzemeltetéssel kapcsolatban merülnek fel a működési és amortizációs költségek. Az üzemeltetést egy – nyílt eljárásban kiválasztott – szakcég végezheti. A szennyvíztisztítóban és a hálózaton dolgozóknak munkabért kell fizetni, az energia- és karbantartási költségek is megjelennek. Egy-egy ilyen rendszer 30-40 évente rekonstrukcióra szorul, tehát a rekonstrukciók és pótlások mellett azokat a pénzügyi forrásokat is meg kell képezni, amelyek ennek fedezetét biztosítják. Tehát a havonta fizetett szennyvíz-díjak a működés költségeire és az amortizációra nyújtanak fedezetet. Az üzemeltetés azonban nem jelenti azt, hogy az üzemeltető tulajdont szerezne a közművagyon felett! Az továbbra is a közösségé marad, csupán megbízás alapján az üzemeltetést végzik.

-Nem lenne olcsóbb, ha mindenki a telken belül saját kis házi tisztítót építene?

A házi tisztítóknak kétségen kívül sok előnyük van. Azonban települési (rendszer) szinten végiggondolva a közösség egészére nézve a legköltséghatékonyabb és legelőnyösebb, ha – ahol ez nem jár indokolatlanul nagy költségekkel – közműhálózat épül ki. A költségeket tekintve nem csak a kiépítés, hanem a működtetés költségeit is szem előtt kell tartani.

Sokan elfelejtik, hogy a házi megoldások esetén is elvileg – ha az szabályosan épül és működik – a keletkezett iszap elszállításának, a rendszer megbízható működésére irányuló ellenőrző rendszernek, a karbantartásnak vannak költségei, tehát nem „önjáró” a rendszer. Ezek hiányában ugyanis a látszólag környezetbarát megoldások meghibásodás esetén, a legnagyobb jó szándék mellett is akár szennyezési forrás alakulhat ki. Ezek fényében -ha összehasonlítjuk a két rendszert – nem csak a kiépítés, hanem a működtetés költségeit is figyelembe véve – nagy mennyiség esetén a közműves szennyvíz-elvezetés lehet a legjobb megoldás.

-Ahol házi átemelő szükséges, az miért nincs benne a közös beruházásban?

A házi átemelők kérdése már a társulat szervezése során, 2008-ban felmerült, szó volt róla a helyi sajtóban és a fórumokon is. Azok az ingatlanok, ahol várhatóan ilyenre szükség van, kevesebb mint 5%-át teszik ki a teljes érintett ingatlanoknak.

A házi átemelő a belső – házi – szennyvízhálózat része. Tehát ugyanolyan költség, mint a telken belül a csövek fektetése, árok kiásása majd visszatemetése. A közös beruházás csak a közösen megvalósított részeket tartalmazza, az egyes tulajdonosok saját telkén belüli -saját pénzéből megvalósított- beruházását nem.

Ez azt jelenti, hogy vannak olyan – gravitációsan beköthető – ingatlanok, ahol 1-2 m csövet kell letenni, van olyan, ahol 120 m-t. Értelemszerűen a 120 m – telken belüli – vezeték esetén a tulajdonos költsége jelentősen nagyobb, mint az 1-2 m esetében. És ez abból ered, hogy mások ingatlanonként a terepviszonyok, a tulajdonos más házat épített, másképp használta fel a telket, stb.

Az átemelő is ilyen kérdés. Néhol az ingatlan terepviszonya miatt az ingatlanon belüli házi szennyvízhálózat kiépítéséhez szükség van erre is. Ha elfogadjuk azt, hogy nem kell a közösségnek a tulajdonos helyett megépíteni, ha telken belül nem 5 m-t, hanem 120 m-t kell építeni, akkor ugyanezen elv mentén azt is el kell fogadnunk, hogy a házi átemelő is ugyanilyen költség. Tehát csak akkor lehet ennek kifizetését a közös pénzből kérni, ha az is kérheti költségei megtérítését, akinek 120 m-t kell telken belül kiépítsen. Ez belátható, hogy messze vezetne és sok esetben nem is lenne igazságos: miért fizetne egyes tulajdonos a másik helyett, csupán azért, mert a másik telek terepviszonyai mások?

Mindezek ellenére a beruházás során meg kell vizsgálni, hogyan lehet bizotsítani, hogy a lehető legkevesebb olyan ingatlan legyen, ahol műszaki okokból házi átemelőt kell alkalmazni illetve milyen módon lehet a költségeket csökkenteni.

-Lesz-e lehetőség a belső bekötés és átemelő költségeihez támogatást kérni?

Igen, várhatóan lesz rá lehetőség. Hosszas szakmai előkészítés után ez év februárban a Közgyűlés javaslatunkra megalkotta azt a helyi támogatási rendszert, amelyben lesz majd mód ilyent igényelni.

Várhatóan a rendszer alkalmazására csak jövőtől lesz mód és pályázati úton fog működni. A pályázatot a rákötések támogatására fogják kiírni. Keretösszege attól függ, hogy mennyi pénz gyűlt össze a külön erre a célra létrehozott, elkülönítetten kezelt pénzügyi alapban.

A vonatkozó helyi rendelet szerint pályázatot nyújthat be az Érden lakóhellyel rendelkező, szennyvízelvezető hálózatra történő közműcsatlakozással érintett érdekeltségi egység tulajdonosa. Egy érdekeltségi egység után a házi szennyvízhálózat kiépítésének támogatására adható visszatérítendő, kamatmentes támogatás mértéke a bekerülési költséghez viszonyítva legfeljebb 50.000 Ft lehet. A pályázatot a Városfejlesztési, Műszaki és Mezőgazdasági Bizottság írja ki és évente több fordulóban bírálja el. A nyertes pályázókkal az Önkormányzat megállapodást köt. A támogatást az Önkormányzat a házi szennyvízhálózat kiépítését igazoló dokumentáció bemutatatását követően fizeti meg.

A támogatás feltételei között szerepel majd, hogy a pályázó a közcsatornára rákötendő ingatlan tulajdonosa és Érden lakóhellyel kell rendelkezzen. További feltétel lesz egy műszaki terv benyújtása (amelynek mellékletként tartalmaznia kell az üzemeltető hozzájárulását, valamint egy árazott költségvetést), továbbá a pályázónak vállalnia kell a pályázatban meghatározott időpontig a közcsatornára történő rákötést.

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent majd a szociális helyzet, a vállalt saját erő aránya, továbbá az, hogy ha a pályázó számlákkal igazolja, hogy a folyékony hulladék elszállítását az önkormányzat által kiválasztott közszolgáltatóval végeztette az utóbbi években. Érdemes tehát előre gondolkozni.