Útmutató a házi szennyvízhálózat létesítéséhez
Az alábbi útmutató segítségére lehet a belső (házi) szennyvízhálózat kialakítása során!
Általános információk
1. A házi szennyvízcsatorna építéséta külső gerincvezeték, valamint a bekötővezeték becsatlakozó csonkjának elkészítése után kell elvégezni.
2. Házi szennyvízhálózatot csatlakoztatni a csonkra csak akkor szabad, ha a munkálatok során az érintett közterületi csatornák, átemelők műszaki átadás-átvétele már megtörtént (várhatóan ez az adott utcaszakasz elkészültét követően még több hónapot is igénybe vehet) és ezt követően a Beruházó elküldte az ingatlantulajdonos részére a „Rákötési engedélyt”.
3. A házi szennyvízhálózat tervezését illetve az elkészült hálózat átvételét a Beruházó Társulás által akkreditált megfelelő szakértelemmel és jogosultsággal rendelkező mérnök végzi, amelyért a közösen megállapított díjat kell fizetni (várhatóan egyszerűbb bekötések esetén ez nem haladja meg a 15.000 Ft+ÁFA árat) A jogosult mérnökök listáját 2011 október hónap végéig a Társulat honlapján illetve a helyi sajtóban közzétesszük.
4. A házi szennyvízhálózat kivitelezése az alábbiak közül egyik módon történhet:
a/ Az ingatlan tulajdonosa a házi szennyvízhálózat kivitelezését egy vállalkozóval végezteti el. A hozzánk bejelentkezett vállalkozók listája folyamatosan bővül és megtekinthető a www.erdicsatornazas.hu honlapon illetve megjelenik a helyi sajtóban.
b/ Az ingatlan tulajdonosa a házi szennyvízhálózat létesítést saját maga végzi el.
Felhívjuk a figyelmet, hogy mindkét esetben az elkészült munkát az üzemeltető és a Beruházó megbízásából a fentiekben is leírt, akkreditált mérnök veszi át! (Beruházó=Társulás)
4. A házi szennyvízcsatorna kivitelezése csak a Beruházó ”Rákötési engedélyének” birtokában kezdhető meg! Felhívjuk a figyelmét, hogy az ezt megelőzően megvalósított rákötések jelentős károkat okozhatnak és eljárás megindítását vonják maguk után, amelynek következményeit a szabálytalanul rákötött ingatlantulajdonosnak kell viselnie!
5. A házi szennyvízhálózat elkészítését, majd ennek csatlakoztatását a bekötővezetékhez a „Rákötési engedély” kézhezvételét követő 3 hónapon belül célszerű megvalósítani. A házi szennyvízhálózat üzembe helyezésével az ingatlan tulajdonosának szolgáltatási szerződéskötési kötelezettsége keletkezik a közszolgáltatóval. A szolgáltatási szerződést a közszolgáltató várhatóan postai úton fogja megküldeni az érintetteknek.
6. A házi szennyvízhálózat kivitelezéséből, illetve a későbbi nem megfelelő működésből adódó esetleges károkért a kivitelezést végző vállalkozó, vagy – a saját kivitelezés esetében az ingatlan tulajdonosa – felel.
Felhívjuk a figyelmét, hogy az esetleges szakszerűtlen kivitelezés a későbbi üzemeltetés során problémát okozhat! Például:
– bűzképződést és dugulást okozhat a szennyvízrendszerben
– veszélyezteti a környező épületek állagát (épület-, illetve burkolatsüllyedések
fordulhatnak elő)
A hibásan kivitelezett házi szennyvízcsatorna utólagos javítása jelentős többletköltséget okozhat az ingatlan tulajdonosának.
Az idegen vizek (például talajvíz, csapadékvíz) szennyvízcsatorna-rendszerbe történő bejutását meg kell akadályozni, tehát a rendszerhez való csatlakozás során kiemelt figyelmet kell fordítani az elkészült házi szennyvízcsatorna megfelelő vízzáróságára.
7. A szennyvízcsatornába csak kommunális eredetű szennyvíz vezethető be. A szennyvízcsatornába tilos csapadékvizet, talajvizet, mezőgazdasági eredetű (hígtrágya) szennyvizet, lúgot, maró hatású folyadékot, olajat, festéket, növényvédő szert, nehézfémet és egyéb környezet- és csatornakárosító anyagot bevezetni. A szennyvízcsatornába szikkasztókat, tárolókat, oldómedencéket bekötni tilos! Az idegen vizek illegális bekötése szabálysértési eljárást von maga után!
8. Fogalmak
– szennyvízelvezetési hely: a szennyvízelvezető műbe bekapcsolt ingatlan, illetőleg azon belül mindazon épület, épületrész, önállóan használható bérlemény, amelyek vízhasználata mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését a házi szennyvízhálózat biztosítja;
– házi szennyvízhálózat: az ingatlanon keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló és azt a szennyvízbekötő vezeték végpontjához továbbító szennyvízvezeték hálózat
– szennyvíz bekötővezeték: az ingatlanon keletkező szennyvizeknek a szennyvíz törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték, amelynek a végpontja:
a) gravitációs bekötés esetén: a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített tisztítónyílásnak a kimeneteli oldala
b) kényszeráramoltatású bekötés esetén:
ba) az ingatlan szennyvizeit gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer csillapító aknájának a szennyvíz törzshálózat felőli oldala,
bb) az ingatlan szennyvizeit kényszer áramoltatású szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer, esetében az átemelő szivattyú elhelyezésétől függően,
bba) épületen belüli elhelyezés mellett az épület külső falsíkja,
bbb) épületen kívüli elhelyezésnél az átemelő szivattyú nyomóoldali csonkját követő
elzáró szelvény;
Műszaki követelmények:
1. A házi szennyvízcsatorna építéséhez udvari vezetékként nem szabványos felhasználni szürke színű KA jelű lefolyócsövet és idomokat, amelyek falhoronyba, vagy padlócsatornába fektetésre gyártanak. A kivitelezést min. 110 mm átmérőjű SN 4 gyűrű merevségű (pl. KG PVC) műanyag csőből (narancssárga cső) lehet elvégezni.
2. A házi szennyvízcsatorna lejtése 5‰ – 150 ‰ között lehet. A házi szennyvízcsatorna minimális takarását a fagyveszély határozza meg, legalább 40 cm javasolt.
3. A házi szennyvízcsatorna épülettel párhuzamosan vezetett távolsága 3 m, egyéb közmű-vezetéktől min. távolsága 1 m legyen. Amennyiben a védőtávolságok nem tarthatóak, a kivitelezést fokozott körültekintéssel kell végezni, a meglévő vízvezetékre védőcsövet elhelyezni, ill. szükség esetén a csatorna mechanikai védelméről kell gondoskodni (pl. védőbetonozás).
4. A meglévő épületből kijövő alapvezeték és a megépült házi szennyvízcsatorna csak tisztító idommal, vagy vízzáró kivitelű aknával csatlakozhat. A szennyvíz hálózatra történő rácsatlakozást követően a felhagyott, használaton kívül került szikkasztókat, tárolókat – szippantás után – meg kell szüntetni.
5. A házi szennyvízcsatorna nyomvonalának iránytöréseinél műanyag tisztítóidomokat kell beépíteni.
6. A házi szennyvízcsatorna alapvezetékének kiszellőztetéséről gondoskodni kell. A házi szennyvízcsatorna alá 10 cm vastag homok ágyazatot kell készíteni, a csatornacső mellé és fölé 10 cm magasságban szintén homok visszatöltést kell alkalmazni, a csőgyártó előírásai szerint.
Néhány hasznos műszaki információt illetve tervezői elérhetőséget itt talál: https://erdicsatornazas.hu/muszaki-kerdesek/belso-bekotesek-kulonbozo-esetei/
Érd, 2011. szeptember
Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Társulás Érdi Csatornamű Társulat
Azon tervezők, akik vállalták a kedvezményes tervezői árat (a lista nyitott, folyamatosan bővül!):
-Csaplinszki László 0630/9519623
-Galló Gergely 0620/4724376
-Kocsner János 0630/9495478
-Ökoport Kft 0620/9417227
-Pál Tibor 0630/6310919
-Vető Béla 0620/9184121
-Vörös Árpád Hargitai u. 19
Tisztelt Cím!
Hiányolom a honlapjukon azon vállalkozók listáját, akiket Önök a telken belüli, házi szennyvízhálózat kivitelezésére ajánlanak.
Üdvözlettel:
Pluhár Ferenc
Érd, Bíró u. 21.
Azt szeretném kérdezni, hogy a csatorna üzemeltetője – amelynek a csatorna használója majd nem kevés összegeket fog fizetni a létesítmény igénybevételéért – honnan fog napra pontosan értesülni arról, hogy az ember mikortól köt rá a hálózatra?
Tegyük fel, hogy megérkezett a Rákötési engedély és én már megcsináltattam a belső munkálatokat.
Viszont ki akarom várni a türelmi idő végét és csak akkor köttetem rá a belső elvezetést a külsőre amikor majd muszáj lesz, mert különben talajterhelési díjat rónak rám.
Kénytelen vagyok így tenni, mert attól a pillanattól kezdve, hogy elindul a rendszer kétszeres vízdíjat kell fizetnem.
A lényeg még egyszer:
honnan fogja tudni a csatorna üzemeltetője, hogy mely naptól számlázhat nekem jogosan kétszeres vízdíjat?
Tisztelt “F.judit”!
Az elkészült, átvett és ráköthető szakaszok esetén 3 hónapja lesz mindenkinek a rákötésre. A rákötést be kell jelenteni, a részletek kidolgozása folyamatban van.
A vonatkozó törvény szerint azon ingatlanok esetében, ahol a csatorna műszakilag rendelkezésre áll, de nem kötöttek rá, a csatorna elkészültét követő 3 hónap után talajterhelési díjat kell fizetni (amely jelenleg Érden 360 Ft/m3). Ez természetesen nem vonatkozik azokra az ingatlanokra, ahol már rákötöttek a csatornára.
Szeretném megnyugtatni, hogy nem kell “kétszeres vízdíjat” fizetnie rákötés után sem. A csatornahálózatra rákötött ingatlanok tulajdonosai továbbra is a Vízművektől kapják – mint ahogy eddig is – a vízszámlát.
Ezen kívül rákötés után a csatornaszolgáltató cégtől – amely egy külön cég lesz – egy másik számlát fognak rendszeresen kapni, a csatornán elvezetett szennyvízkezelésért. Ez ki fogja váltani a mostani szennyvízkezelési költséget, ami 75-80%-os költségcsökkentést fog eredményezni Önnek is. Feltételezem ugyanis, hogy Ön most is rendszeresen kihívja a szippantós autót, azaz igénybe veszi a kötelező szennyvízkezelési közszolgáltatást.
Szeretném felhívni tehát a figyelmét, hogy érdemes minél előbb rákötni, mert a csatornára rá nem kötött ingatlantulajdonosoknak is kötelezően kezelni kell a szennyvizet (“szippantatni”), amelynek költsége négy-ötszöröse annak, mintha a csatornán vezetnék el a szennyvizet.
Tisztelt Simó Úr!
Alkalmam volt megnézni a ránk vonatkozó tervrajzot. Ezen a telekre történő bekötés nem ott van, ahol a megkérdezett vállalkozók szerint ez számunkra jó lenne.
Kérdésem: HOGYAN (HOL, KIVEL) LEHET MÓDOSÍTTATNI A TERVET?
MIELŐBBI (ha lehet mail-címemre küldött) VÁLASZÁT VÁROM, UI. UTCÁNKBAN MÁR FOLYIK A GERINCHÁLÓZAT ÉPÍTÉSE.
Köszönettel
Kátay Sándor
Csatornajelünk: E-145-1/1-4-0
A bekötés helyének módosítását az utcában a munkákért a kivitelező cégnél felelős személynél lehet kezdeményezni, a munkák megkezdése előtt. Erre több alkalommal felhívtuk a figyelmet. Az illetékes személy elérhetőségét a postaládába bedobott értesítőnek, illetve az utcában kiplakátolt értesítőnek kell tartalmaznia.
Tisztelt cím!
Az utcánk hosszában lejtős, a terep meg keresztben.A telek előtt az utca esése 93 cm – 19 m hosszon. A házunk az domboldal utca szerinti mélyebb oldalán van. Az utca felől nézve a lakószint az utca szintjéhez képest egyik oldalon 27 cm-el alacsonyabban van az út szintjénél( ezen az oldalon van a csat.kivezetése)a , a másik sarka 26cm-el magasabban van az utcaszintnél.Gravitációs bekötésnél mi biztosítja az elöntés elleni belső biztonságot, ha a gerincvezeték eldugulna ? Az utcai aknafedelek kieresztő helyként is funkcionálnak? Ha igen,akkor jól gondolom, hogy a belső bekötést el kell vezetnem a ház előkertjében az alacsonyabban levő utca szinthez? (így 12m-el hosszabb belső csövezés és két kanyar is kell). Ez azonban érzésem szerint csak akkor biztosít védelmet, ha az alsó bekötés helye felett , de a lakószint alatt van utcai akna fedél, mert ha az sokkal lejjebb van akkor a bekötés és az alsó akna közti szakasz eldugulása esetén csak a felső utcai akna folyik túl- ez azonban már a lakószintem felett van így a házamba folyik be először a szennyvíz és ezzel aktuális lesz a kabaré szöveg, hogy bevezettettük a házba a szennyvizet. Értesülésem szerint az aknákat általában 40 m-enként raknak, ami több mint 2 telek hossz. Hol és kivel lehet egyeztetni a gerincvezeték hossz szelvényének adatairól aknák helyéről fektetési mélységekről az 5-ös részvíz gyűjtőnél?
A beállásnál az ellenőrző akna az utcai projekt része, vagy már minket terhel annak a költsége?
Megoldásként számításba jöhet e védelemnek , hogy az ellenőrző akna teteje alacsonyabban legyen, mind a lakószint,és egyben az utcaszint alatt (terep megengedi)? Így a kertbe folyna és nem a lakásba a szennyvíz duguláskor.
A kivitelező felvonulásakor nem lesz az már túl későn módositatni a bekötés helyét és esetleg az utcai aknák helyét? Időben ismernünk kellene a lehetséges helyen a beállás mélységét is, mert ha az magasabb, mint a házból kilépő cső szintje plusz belső esés akkor lehet ház alapot vésni, WC-t felásni stb.
Edömér u.3. Csat jel: E-1-3/1-20-2-10-4
Köszönettel: TT
Tisztelt Treiner Tibor!
Kérdéseire a következőket tudom válaszolni:
– A bekötés helyének módosítására a kivitelező felvonulásáig van lehetőség. Igaza van, célszerű minél előbb megkeresni az illetékes kivitelezőt, akinél jelezni kell az esetleges módosításokat. Az Ön esetében – mivel a telek előtt teljes szélességben építik a gerinccsatornát – vélhetően nem lesz akadálya a módosításnak. Akkor lenne gond, ha az egyik utcában (amelyikre kéri módosítani) nem lenne tervezve gerinc, tehát hosszabbítani kellene ahhoz, hogy onnan kapjon bekötést. Ilyen esetekben nem mindig megoldható. De az Önök konkrét esetében nem kellene problémát jelentsen. Az Önök területén dolgozó kivitelező elérésére praktikusan azt javaslom, hogy azokat keresse meg, akik a Balázs utcában dolgoznak jelenleg, vélhetően ők lesznek Önöknél is a kivitelezők.
A gerincvezeték fektetésének mélysége nem módosítható!
– A bekötővezeték építése során az utcai gerincről (gravitációs bekötés esetén) a tisztítónyílás az “utcai” beruházás része. Tehát nem Önnek kell megvenni és elhelyezni, ezt a csatornaépítők a bekötővezetékkel együtt megépítik.
– Az “utcai projekt” keretében minden érintett ingatlan rákötési lehetőséget kap. Ez a projekt célja és kötelessége. A magyar jogszabályok ezt kétféleképpen teszik lehetővé: gravitációsan vagy kényszeráramoltatással (praktikusan házi átemelő alkalmazásával). Jogilag mind a kettő egyenértékű (műszakilag persze az ingatlan tulajdonosának nem!), azaz amennyiben az ingatlan adottságai miatt nem lehetséges a gravitációs bekötés, akkor a házi átemelős megoldást kell alkalmazni.
A magyar szabványok alapján az üzemeltető álláspontja az, hogy az utcai csatornafedlap szintjénél alacsonyabban lévő helyiségekbe, területekre a szennyvízcsatorna dugulása
esetén a szennyvíz visszafolyhat. Az ingatlanon belüli védelem kialakítása a jogszabály szerint az ingatlantulajdonos felelősségi körébe tartozik. Az üzemeltető azt ajánlja, hogy az ilyen helyeken keletkező szennyvizet átemelő szivattyúval juttassák a közcsatornába, mert ez a megoldás garantálja az elöntés elleni védelmet. Az elöntésveszélyes bekötéseket az üzemeltető át fogja venni, amennyiben az ingatlantulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a vállalt kockázatoknak
tudatában van, és vállalja a felelősséget a nem megfelelő kialakítás miatt bekövetkező károkért.
A szolgáltatói szerződésben is lesz olyan rész, amely a üzemeltetői felelősség határait rögzíti. A csatornaüzemeltető a gerincvezetéken és a bekötővezetéknek a kerítés melletti tisztítónyílásáig
terjedő szakaszán bekövetkező dugulásokat térítésmentesen elhárítja. Az ingatlantulajdonos
feladata az attól befelé vezető szakasz kezelése. Erről itt is olvashat: http://www.erd.hu/data/cms649399/ER_09.pdf