A csatornázási munkák nem zavarhatják a tövisszúró gébicset sem!

A szennyvíz-elvezetési program során a védett Fundoklia völgytől nem messze levő utcákban is csatorna fog épülni. Az elmúlt hetekben – mintegy utolsó utáni kérdésként – az EU Bizottság illetékes igazgatósága arra hívta fel a figyelmet, hogy csak akkor járulnak hozzá a programhoz, ha a beruházó nyilatkozik arról, hogy a beruházás során az építők nem zavarják a védett területen fészkelő madarakat.

Ennek nyomán a beruházó Társulás nyilatkozott arról, hogy a környéken az építőknek előírják a fokozott gondosságot, tiltott lesz a zajos munkagépek és nagy teherautók használata illetve bizonyos madárfajok költési időszakában szünetelni fog a munka. Ezen nyilatkozat után ez az akadály is elhárult, remélhetőleg tényleg ez volt a legutolsó ilyen jellegű kérdés és hamarosan lezárul az értékelési folyamat.

Kállayné Szerényi Júliát arról kérdeztük, milyen jelentősége van ezen intézkedéseknek a védett területek élővilága szempontjából.

-Hol húzódnak a védett terület határai?

A védett terület alakja szabálytalan, ezért számos utca határolja. Az Érdhez közelebb eső részen a Vereckei, Hargitai, Hegyaljai utcák határolják, a Tárnokhoz közelebb fekvő részen a Vihorláti utcával határos. A védett területhez közelebb fekvő utca még a Visegrádi utca, szintén a Tárnoki oldalon, de ezt már egy házsor választja el a védett területtől.

-Milyen faj fordul elő a területen, milyen madarakra kell fokozottan odafigyelni, ami a területen előfordul?

A völgyben több tíz madárfaj fordul elő, melyek a növényzetnek megfelelően két élesen eltérő élőhelyi adottságokat kedvelő csoportba sorolhatók. Néhány madárfaj, mint a búbos pacsirta, fürj, a napsütötte szárazgyepekben él, fajok legnagyobb hányada azonban völgyalji erdőben és az erdőt szegélyező cserjésekben fészkel. Ilyen például a fülemüle, az ököszem, a kék-és széncinke, vörösbegy, barátposzáta, zöldike, csicsörke, a ragadozó madarak közül a karvaly. Rendszeresen megfigyelhető a fekete rigó, az énekes rigó,a barázdabillegető, a szarka és a szajkó, de találkozhatunk nagy fakopánccsal és búbos bankával is. A völgy érdekes madara a tövisszúró gébics és a rozsdás csaláncsúcs. Ők leggyakrabban cserjék, kórók ágvégein üldögélve portyáznak.

A szarka és a szajkó kivételével a völgyben élő valamennyi madárfaj védett, mert állományaik országos szinten, élőhelyeik fokozatos megszűnése vagy csökkenése miatt potenciálisan veszélyeztettek.

-Milyen időszakban költenek? Mit gondol, miért írták elő a fokozott zajvédelmet? Miben zavarhatják a munkálatok az élővilágot?

A madarak életében különösen érzékeny időszak a fészkelési idő. Ez a völgyben lakó madárfajoknál megközelítőleg április elejétől június végéig, július elejéig tart és ezalatt az idő alatt több fészekaljat is felnevelnek a szülők. A sikeres költés elengedhetetlen feltétele a nyugalom. Az erős zaj, por, folyamatos mászkálás akadályozza a szülőt a kotlásban, majd később a táplálékszerzésben, a fiókák és önmaga táplálásában.

Ha költési időszakban hirtelen megváltoznak a körülmények, például egy élőhely közeli útépítés, építkezés vagy rendszeres szemetelés miatt a szülők már nem érzik magukat biztonságban, akkor otthagyhatják a fészket a tojásokkal együtt. Ez veszteség és azt jelenti, hogy az adott évben ennyivel kevesebb utód lesz abban az adott madárpopulációban. Természetvédelmi szempontból ezért szerencsés, hogy a Visegrádi utca csatornzásái munkálatai a fészkelési időszak lezárultával kezdődnek.

-Ismereteik szerint milyen hatással lesz a csatornázás a védett területre?

Természetvédelmi szempontból a csatornázás kedvező hatása, hogy megszűnik az illegális szennyvíz kibocsájtás veszélye, valamint a derítők feltöltésével megszűnnek az esetleges szennyvíz-szivárgások is. Ezen intézkedések hiányában a szennyvíz a talajvíz szennyezésén keresztül, közvetve,negatívan befolyásolhatja a környék növényvilágát, fokozatosan megváltoztathatja a fajkészlet természetes összetételét.


Comments Closed

Hozzászólások lezárva

  • RSS
  • Facebook