Ami kifolyik az néha befolyik…

Már a csatornázási program szervezése során felmerültek olyan vélemények – szerencsére nem sok – hogy az egészre nincs is semmi szükség. Érd sok területén olyan a talaj – mondták – hogy akár 25-30 éve nem kellett nekik szippantós autót hívni. Mindannyian tudjuk, hogy miről van szó, de az elmúlt hetek során az érintettek közül sokan megtapasztalhatták ennek a gondolkodásmódnak az árnyoldalait is.

Érkeztek olyan hírek Parkvárosból is, hogy a nem megfelelően szigetelt emésztőből visszafolyt vizek alámosták a házak falait, sok helyen megsüllyedtek. Tehát egyetlen ilyen eset is tud akkora károkat okozni az ingatlanban – a tulajdonos saját tulajdonában – amely megmutatja, hogy ilyen esetekben is sokkal előnyösebb, ha kész a csatorna és nem a talajba szivárog a szennyvíz. A háttérről és néhány gyakorlati kérdésről Kovács Péter Barnát, a csatornázási projekt vezetőjét kérdeztük.

-Többen panaszkodnak mostanában, hogy hiába szippantják ki az emésztőt, másnapra megtelik. Mi lehet ennek az oka?

A leginkább feltételezhető oka ennek az lehet, hogy nincs megfelelően szigetelve a szennyvíz-gyűjtő medence. A szokásos emésztők esetében – tehát az elszivárogtatásra készített szennyvíz-gyűjtők esetén – több oka lehet. Most a rendkívüli csapadékos időben a legvalószínűbb ok a talaj telítettsége talajvízzel, és a szennyvíz kiszivattyúzása után a talajvíz beszivárog a talajból az emésztőbe. Tehát amíg máskor – általában szárazabb időben – elszivárog a talajba a szennyvíz, most fordítva történik: a csapadék szivárog be a szennyvíz-medencébe.

Előfordulhat, hogy nem tud hova elszivárogni a szennyvíz – mint száraz időben általában, mert a talaj telített csapadék vízzel – és így hamarabb megtelik a normál fogyasztás miatt is a szennyvíz-gyűjtő medence.

Végül előállhat egy olyan helyzet is, hogy a talaj elzsírosodik a sok elszivárogtatott szennyvíztől egy bizonyos rétegben, és mintegy nagyobb medencében telítődik az emésztő körül a talaj szennyvízzel. Így az emésztő kiszivattyúzása után a telített környezetből visszafolyik az emésztőbe a tovább elszivárogtatni nem tudó talajból .

-Miért fontos ennek fényében a csatornázás? Milyen megoldást tud nyújtani?

Természetesen a csatornázott területeken a rákötött épületekből a csővezetéken a tisztítótelepre szállítódik a szennyvíz és nincs szükség továbbiakban a szennyvíztároló – emésztő ürítésére. Másrészt fontos az is, hogy a felszín alatti vizek gazdálkodásában – jó irányú – változás következik be: a magasabban fekvő részeken elszivárgott vizek nem jelennek meg rövid időn belül az alacsonyabban fekvő részeken belvíz formájában.

-Másik nagyon gyakran elhangzó kérdés: miért nem lehet belevezetni a csapadékvizet a szennyvízcsatornába?

Legfőbb oka ennek az, hogy így a tisztítótelepen az esővizet is „tisztítani kellene”, azaz keresztül folyna a telepen az egész mennyiség. Belátható, hogy egyrészt borzasztó gazdaságtalan lenne ilyen kapacitásokat kiépíteni, hogy egy-egy ilyen nagy mennyiségű csapadék esetén mindent elbírjon. Másrészt ennek teljesen indokolatlan költségei vannak.

A szennyvízhálózat ezért – érthető okokból – úgy lett tervezve, hogy csak a szennyvízelvezetést szolgálja. A tisztító telep is így lett méretezve. Ha mégis terheljük csapadékvízzel, akkor előállhat az a helyzet, hogy úgy telítődik a csővezeték, hogy egyes helyeken kiönt az aknákon keresztül. Rosszabb esetben ez egy családi ház pincéjében lévő beömlő nyíláson folyik vissza. Önmagában a csapadékból eredő többlet víz elvezetése az átemelőkön és a tisztítótelepen keresztül mindenképpen jelentős többletköltség, amiért mindenki fizet a szennyvízdíjban – noha nem volna indokolt, ha nem merülne fel ez a többlet vízmennyiség.

A mostani hatalmas mennyiségek is arra ösztönzik a várost és a szolgáltatót, hogy szigorúbban ellenőrizze és leplezze le azokat, akik illegálisan a szennyvízcsatornába vezetik a csapadék csatorna kiömlőket.

-Mi lehet a funkciója a jövőben az emésztőknek?

Az most már nem szükséges, hogy a szigeteletlen szivárgókat leszigeteljük, és valódi szennyvízgyűjtőkké alakítsuk, mert hamarosan kiépül a csatorna-hálózat és az el fogja vezetni a szennyvizeinket. Ugyanakkor nyilván a megoldás a mielőbbi rákötés a közcsatornára.

Az emésztők azonban – ha megfelelő építésűek – jó lehetőséget adnak majd a csapadékvíz elszivárogtatására. Teljesen zárt gyűjtők esetén alkalmassá tehetők a csapadékvíz gyűjtésére és innen történő locsolásra. Ez mellesleg azzal a haszonnal is járna, hogy javulna a vizeinkkel való gazdálkodás, amely ennek az évszázadnak az egyik legnagyobb kihívása lesz helyi szinten is.


Comments Closed

Hozzászólás

az “Ami kifolyik az néha befolyik…”
  1. Bacsek Lajos szerint:

    Hello,

    “Ha mégis terheljük csapadékvízzel, akkor előállhat az a helyzet, hogy úgy telítődik a csővezeték, hogy egyes helyeken kiönt az aknákon keresztül.”

    Erre tegnap lattam gyonyoru peldat, eszembe is jutott rola a cikk. A foposta elott, az Angyalka u. legelejenel van egy fedel, omlott belole a szennyvizzel keveredett eso, mint egy kisebbfajta szokokutbol, felmeteres viz-ernyo bugyogott a csatornafedel felett, jo budi is volt Erdliget fele a Budai uton, amerre elfolyt.

    Ettol az elmenytol kisse megrettentem. En lent vagyok, hoolvadas ota tele a vizoraakna vizzel. Akkor, ha lesz csatorna, majd a dombon elok szennyvize a hazam elott fog kiomleni (ha epp ott lesz fedel), es arasztja el kertem a buzos viz?

    Mi lesz igy velem ?

    Bacsek Lajos

  • RSS
  • Facebook