Közel ötvenöt kilométer csatorna épült eddig

A csatornaépítést végző kivitelezők rendszeresen beszámolnak az előrehaladásról. A legutóbbi jelentés szerint eddig mintegy 55 km csatornaszakasz készült el. Kattintson és nézze meg a részleteket!

Részvízgyűjtő Megépült csatorna (folyóméterben) Arány
1 6 262 18,98%
2 19 506 48,33%
3 10 771 18,93%
4 12 100 37,24%
5 1 271 3,04%
6 4 916 9,58%
Összesen 54 826 21,43%



Érd-Kelet: 18 287 14,56%
Érd-Nyugat: 36 539 28,05%


Comments Closed

Hozzászólás

az “Közel ötvenöt kilométer csatorna épült eddig”
  1. Tóth Zoltán szerint:

    A Kivitelezés jónak tűnik és jók a munkások is !
    Viszont aki anno úgy kötötte a szerződést a részletfizetésről a bankokkal ahol
    gyűjtik (és kamatozik) az emberek pénzét (évekig) ,hogy ennek ellenére rá számlázzák az emberekre a
    csekkenkénti +100 Ft-os díjat …azt fel kellene ….XXX…!

    • Simó Károly szerint:

      Tisztelt Tóth Zoltán!
      A részletekben fizető társulati tagok a következő módon fizethetik be a havi részleteket:
      – postai készpénz-átutalási megbízáson (“csekken”) – ennek költségét (kb. 180 Ft/csekk) a posta a Társulatra terheli
      – banki átutalással – ennek költségét az utalást indító társulati tag saját maga viseli
      – csoportos beszedés – ennek költségét az utalást indító társulati tag saját maga viseli

      Tehát a második és harmadik módon fizető társulati tagok maguk viselik a befizetés költségét. Az általuk befizetett összegek pontosan úgy kamatoznak és gyűlnek, mint az a pénz, amit postán fizetnek be. Megjegyzem a kapott kamatok csökkentik a hitel költségeit, hisz a pénz most kell (amikor a számlák érkeznek), de a takarékoskodásból csak 2017-ben fog rendelkezésre állni a pénz.

      Ha az évente kb. 5 millió Ft-ot kitevő postai pénzügyi tranzakciós költségeket (az első fizetési módot) a Társulat átvállalná, akkor ez azt jelentené, hogy azok pénzéből (is) fizetik ki a tranzakciós költségeket, akik egyszer már kifizették (amikor bankjuknak kifizették az utalás költségét).

      Tehát nem egy személy döntötte ezt így el, hanem a Társulat legfőbb döntéshozó szerve, hogy mindenki a saját maga által választott fizetési mód költségét viselje. Aki bankon keresztül utal, az a bankjának fizeti (ha van olyan számla, ahol ezért nem kell fizetni, érdemes ezt választani). Aki postán keresztül fizet, az nem a postán, hanem a Társulaton keresztül fizeti meg ennek költségét.

      Aki az OTP-ben, egyenesen a Társulat számlájára fizeti be a “sárga csekket” (erre is van lehetőség), annak egyik költség sincs, hisz ezt az OTP költségmentesen biztosítja (eddig legalábbis…).

  2. Dr. Pados László szerint:

    Örülök a csatornahálózat fejlesztésének és az elért eredményeknek.
    Meglepő ugyanakkor, hogy a májusi kivitelezési ütemterv nincs a honlapon. (Április végéig voltak adatok….)
    Annak sem örülök, hogy Érd Parkváros messze az utolsó a fejlesztésben.
    Az 5. és 6. vízgyűjtő össz fejlesztése nem haladta meg az 1. (Parkváros után a legelmaradottabb) vízgyűjtő eredményeit.
    Sajnos a városfejlesztésben Érd Parkváros nem igazán van az “élvonalban”.
    Bízom benne, hogy nem fogy el a pénz és nem csupán ígéretet kapunk.
    Bízom benne, hogy a Törökbálinti úton túli területek csatornázásáról is előbb-utóbb lesz információ.

    • Simó Károly szerint:

      Tisztelt Dr. Pados László!
      A csonka hét okán megvártam, hogy a következő hetek ütemezését is megadják a kivitelezők, ezt tettem fel tegnap: http://erdicsatornazas.hu/majus-elso-feleben-folyamatban-levo-munkak

      Biztosíthatom, hogy Parkváros nem utolsó a városfejlesztésben, hisz a város minden részén egyformán épül a csatorna. Azonban a fizika – jelesen a gravitáció – törvényeit sajnos (város)politikai döntéssel (sem) lehet fölülírni. A gravitációs szennyvízcsatorna építés más, mint a többi közmű építése, itt ugyanis mindig meg kell előbb épülni annak a szakasznak, amely befogadja a magasabban levő szakaszok szennyvizeit, hisz a víz a gravitáció törvényeinek megfelelően lefele folyik.

      Tehát ha egy csatornafejlesztés esetén a beruházó azt erőltetné, hogy azok a csatornaszakaszok épüljenek meg előbb, amelyek magasabban vannak, mint az előtte levő szakaszok, akkor ez szakmaiatlan és hibás döntés lenne.

      Kérem tekintse meg az ütemezést, láthatja, hogy – bár eddig az 5. ás 6. részvízgyűjtőben jelentősen kevesebb csatorna épült – jelenleg ott folyik a legtöbb építés. Az M7 fölötti szakaszokon is dolgoznak már és a Törökbálinti úthoz közel pl. a Szilfa utcában.

      A csatornaépítés határideje 2013 június (ezután az úthelyreállítások és átadások vannak 2013 decemberig). A pozitív dolog az, hogy az Érd-Nyugat részen sokkal gyorsabban haladnak a tervezettnél, ott több részvízgyűjtőben várhatóan még idén – jóval a határidő előtt – befejezik a csatornaépítést. De a Kelet részen sem látok különösebb gondot a határidők betartásával.

      • Dr. Pados László szerint:

        Tisztelt Simó Károly Úr,

        Sajnos a májusi csatornafejlesztési ütemterv sem győzött meg arról, hogy Érd Parkvárosban (különös tekintettel a Törökbálinti úton túli területeken) a legintenzívebb csatornaépítés folyna. ( “közeli” terület nem azt jelenti….)
        Az 5.és 6. körzet közös megjelenítése is ezt tükrözi a májusi tervben….
        Az sem állja meg a helyét, hogy az 5. és 6. részgyűjtőkben mindenütt “gravitációs problémákkal” kéne küzdeni.
        Ugyanakkor véleményem szerint a teljes kivitelezési ütemtervet nyilvánossá kéne tenni, mert ez tudomásom szerint közérdekű adat. Ma már nem lehet arra hivatkozni, hogy a tervek jóváhagyása még nem történt meg, mert nem igazán védhető.
        Az Ön által leírtakból egyértelműen látszik, hogy az általam említett terület minden valószínűség szerint csak 2013-ban lesz csatornázva. Ha ez így van, egyértelműen ki kéne mondani. Azaz Parkváros jelentős része tökutolsó lesz a projektben.
        Természetesen Önnek és a kivitelezőknek egyaránt a sikerért szurkolok.

        • Simó Károly szerint:

          Tisztelt Dr. Pados László!
          Újból elolvastam, amit itt fentebb írtam és nem találtam sehol, hogy azt írtam volna, hogy a Törökbálinti úton túli területeken folyik a legintenzívebb csatornaépítés. Kérem tekintse meg a frissített munkaterület előrejelzést itt: http://erdicsatornazas.hu/majus-masodik-feleben-folyamatban-levo-munkak és láthatja, hogy a parkvárosi részeken dolgoznak a legtöbb területen. Ebbe beletartozik a Lőcsei-Szovátai úttól nyugatra eső, az M7-en túli területek Iparos úttól nyugatra, a Vincellér dombon levő, az Alsóvölgyi-Felsővölgyi utak környékén, a fa nevű utcák környékén levő szakaszok építése is.

          Nem találtam sehol azt sem, hogy azt írtam volna, hogy az 5. és 6. részvízgyűjtőben gravitációs problémával kellene küzdeni. Azt írtam, hogy az egyes szakaszokat egymás után úgy kell építeni, ahogyan azt a “befogadó elv” meghatározza (tehát, hogy lehetőség szerint mindig meglegyen a befogadó csatornája, ahová gravitációsan bele tud folyni a szennyvíz). Ezért nem lehet találomra a legfentebb levő utcákkal kezdeni, hanem meghatározott sorrendben kell menni. Ez így is történik, érdemes megtekinteni a már elkészült szakaszokat és azok sorrendjét.

          Pl. Parkváros egy igen nagy részét tekintve, az Ürmös-Diófa-Cseresznyefa utcáktól keletre eső területek csatornaépítése esetén előbb meg kell épüljön az Alsóvölgyi-Felsővölgyi szakasz. Ezt követően lehet építeni az ebből kiinduló meredek utcákat, majd a Fűzfa-Fügefa-Folyondár-Fenyőfa utcákat. Ezek között természetesen meg kell épülni az összekötő keresztező utcáknak (mielőtt a fentebb levő utcának fognának), ez után lehet felérni a Cseresznyefa utcáig. Kérem tekintse meg itt ezt a városrészt: http://erdicsatornazas.hu/wp-content/uploads/2012/05/parkvaros.jpg

          Az ütemezést a vállalkozók megbízásából egy ezzel évtizedek óta foglalkozó szakcég erre szakosodott munkatársai végzik. Erre a megrendelőnek semmilyen ráhatása nincsen. Én magam egészen biztosan nem is vállalkoznék ennek elkészítésére, mert (bár rendelkezek némi programozói-informatikai ismeretekkel), egy szennyvízcsatorna-hálózat megépítésének ütemezése különleges szakértelmet igényel. Az ütemezési szempontokról itt is olvashat: http://erdicsatornazas.hu/mikor-lesz-az-en-utcamban-csatorna

          Ha tehát beruházói oldalról azt szeretnénk elérni, hogy a szakmai szempontokat mellőzve (város)politikai szempontok legyenek előtérbe helyezve, akkor egyrészt nem szerződésszerűen járnánk el (az ütemezés a kivitelező joga), másrészt a nem megfelelő munkavégzésre próbálnánk rábírni a kivitelezőket. Ilyent nem fogunk tenni.

          Három dolgot mindenképpen ki kell mondani:
          – egészen biztosan lesznek olyan utcák, amelyek a közel két évig (24 hónapig) tartó csatornaépítési program végén lesznek (mint ahogy vannak olyanok is, amelyek az elején voltak) az összesen több, mint 1500 szakaszból
          – a város minden területén egyformán építkeznek, tehát nincs egyetlen városrész sem előtérbe vagy háttérbe helyezve (így különösen Parkváros sem). A beruházói oldalról 6 részvízgyűjtőre van a műszaki szempontok alapján osztva a város, mindenhol azonos munkafeltételeket biztosít a beruházó (http://erdicsatornazas.hu/wp-content/uploads/2011/08/felosztas_lotok.jpg ). Az, hogy az 5. és 6. részvízgyűjtő esetén később indultak és nem építettek annyit, mint a többi esetén, szintén tény. De ez az adott részívgyűjtőben építő cég döntése, mindaddig, amíg a 2013-as határidő nincs veszélyben, nem indokolt a beruházói beavatkozás. Az is nyilvánvaló, hogy a többiek határidő előtt jóval kívánnak teljesíteni.
          – célszerű hagyni a szakembereket, hogy végezzék a dolgukat. A csatornahálózat építése olyan, mint egy kirakós puzzle: amíg az ember rakja egymás mellé a darabokat, addig nem biztos, hogy érhető és teljes a kép. Amint elkészül, világossá válik, hogy mi, miért és mikor kell pontosan következzen.

          Bízom benne, hogy belátja, hogy a csatornaépítés kizárólag a szakmai szempontok figyelembe vételével történik és azért, hogy a város minden lakójának – függetlenül a lakóhelyétől – növekedjen az életszínvonala.

        • Simó Károly szerint:

          Kiegészítés: kérem tekintse meg a Törökbálinti úttól északra levő területek tervezett hálózatát is: http://erdicsatornazas.hu/wp-content/uploads/2012/05/torokbalinti_kornyeke.jpg
          Látható, hogy a zöld vonaltól (amely a vízgyűjtő határa) Keletre (Törökbálint irányába) eső részeket a Tetőfedő utca gyűjti össze. Innen a Felsővölgyibe tart, amely az Alsóvölgyibe folyik. Tehát a logikus sorrend: Alsóvölgyi-Felsővölgyi-Tetőfedő és ekkor lehet a Kárpitos, Kerékgyártó, Kádár utcák Keletre lejtő szakaszait építeni.

          És itt látszik az a nagyon fontos dolog is, hogy csak az utca egy része készülhet így el. A zöld vonaltól Nyugatra (tehát a másik irányba lejtő utcaszakasz) pont a sorrend végén van. Tehát lehetséges, hogy két szomszédos ház előtt akár félév-egy év különbséggel is épülhet a gyűjtőcsatorna.

          Például a Kárpitos utca egy kis szakasza csatlakozik a Tetőfedőhöz, ez szerintem heteken belül meg fog épülni. Az utca másik része, amely az Iparos utca irányába lejt, azonban csak akkor tud megépülni, ha az Iparos úton is megépült már a befogadó csatorna. Az Iparos úton épülő kis (pár száz m-es) szakasz engedélyeztetése különösen bonyolult, mert állami útról van szó és az M7-es lehajtóra tekintettel a szokásosnál is több szervezet tart igényt arra, hogy beleszóljon abban, hogy mikor és hogyan épülhet ott a csatorna.

          • Dr. Pados László szerint:

            Tisztelt Simó Károly Úr!
            Bizonyára saját levelére sem emlékszik. Idézem:
            “Biztosíthatom, hogy Parkváros nem utolsó a városfejlesztésben, hisz a város minden részén egyformán épül a csatorna. Azonban a fizika – jelesen a gravitáció – törvényeit sajnos (város)politikai döntéssel (sem) lehet fölülírni. A gravitációs szennyvízcsatorna építés más, mint a többi közmű építése, itt ugyanis mindig meg kell előbb épülni annak a szakasznak, amely befogadja a magasabban levő szakaszok szennyvizeit, hisz a víz a gravitáció törvényeinek megfelelően lefele folyik.”
            Tehát nem én találtam ki a “garvitációs” kérdést.
            Ön az eddigi jó szokásához híven “váltott”. Már nem gravitációra, hanem a témához kapcsolódó “befogadási” kérdésre koncetrál…..amely valóban egy pontosabb megközelítést ad. Sajnos azt kell mondanom, ha egy körzetben a befogadó rendszer építésének az előkészületeinek sincsenek jelei, akkor ott belátható időn belül semmi sem fog történni.
            Sajnálatos módon ismét visszatértünk a tojás és a tyúk problámájához az Iparos utca kérdésében. Ez azt jelenti, hogy az Iparos utca -Szövő utca közötti terület valószínűleg évekre kikerül a csatornázási programból…
            MAJD ha rendeződik a körgyűrű kérdése, MAJD ha lesz erre pénz, MAJD ha meg tudunk egyezni az érintettekkel…körülbelül ilyen magyarázatok vannak erre a területre vonatkozóan…
            Nem nyugtatott meg…

  3. Kazi Imre szerint:

    Tisztelt Simó Károly úr !
    Az 5-ös 6-os vizgyüjtő területen figyelmébe ajánlom, hogy például a Törökbálinti-u, Kádár-u-Szövő-u,
    Kárpitos-u-Szövő-u, Kerékgyártó-u-Szövő-u gondnélkül épithető lenne, mert a tervek szerint az
    Iparos-uton van müködő befogadó csatorna.
    Tisztelettel Kazi Imre

    • Dr. Pados László szerint:

      Kedves Kazi Imre Úr!
      Végre valaki hozzászólt a Parkváros témához.
      Érden, élen Simó Károly úrral egyesek azt hiszik, hogy csak a Parkvárosban van domb. (A többi dombon lehet csatornát építeni, csak Parkvárosban nem….) A befogadó csatornára vonatkozó információ újabb adalék ahhoz, hogy Parkváros méltatlanul másodlagos (ha nem harmadlagos) helyen van a beruházás tervezésénél.
      Jó lenne, ha valami érdemi információt kapnánk a símamodorú habakolás helyett.
      De legjobb lenne, ha Parkvárosban legalább a csatorna fejlesztése megindulna erősebb ütemben, természetesen ott ahol nagyobb “gravitációs probléma” nélkül lehet….
      (Az orvosi rendelő építése, a Lidl és a Spaar beruházás ugyanis áll…)

    • Simó Károly szerint:

      Köszönöm az ötletet, továbbítom is a kivitelezőknek! 🙂 (Bár szerintem ezt ők is pontosan tudják…) Javaslom még megtekintésre a következő részletet: http://www.youtube.com/watch?v=CmYNQnar_Qw

  • RSS
  • Facebook