A Társulat Alapszabálya

ÉRDI CSATORNAMŰ VÍZGAZDÁLKODÁSI – TÁRSULAT

Alapszabálya

I Általános rendelkezések

 

A Társulat a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII tv. és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény előírásain alapulva az alábbiak szerint elhatározza megalakulását.

  1. A Társulat neve: Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási – társulat
  1. A Társulat székhelye: 2030 Érd, Szabadság tér 12. szám
  1. A Társulat telephelye: 2030 Érd, Alispán u. 8. szám
  1. A Társulat megalakulásának időpontja: 2008. július 28.
  1. A Társulat működésének időtartama: határozatlan.

    II .A Társulat célja.

A Társulat alapvető célja, hogy a IV.1. pontban meghatározott érdekeltségi területén a IV.2. pontban meghatározott tagjai által biztosított anyagi erőforrásokból az érintett önkormányzatokkal együttműködve helyi vízgazdálkodási közfeladatot valósítson meg.

III. A Társulat feladatai és tevékenységi köre

A Társulat közfeladata az érdekeltségi területen belül a Társulat tervében meghatározott szennyvízcsatorna hálózat építése, a tisztítómű kapacitásbővítése, modernizálása.

  1. A Társulat tevékenységi köre:

 

7112 08 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás (főtevékenység)

3700 08 Szennyvíz gyűjtése, kezelése

4221 08 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése

6920 08 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

8211 08 Összetett adminisztratív szolgáltatás

8299 08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

 

  1. A közfeladatot ellátó jogi személy víziközmű-társulat formában működik.

IV. A Társulat érdekeltségi területe és Társulat tagjai

 

A Társulat érdekeltségi területét azon ingatlanok összessége képezi, amelyek a Társulat közreműködésével, illetve anyagi részvételével megvalósításra kerülő szennyvíz közcsatorna-hálózatra közvetlenül, vagy – más, szomszédos érdekelt(ek) által biztosított szolgalmi jog biztosítása esetén – közvetve ráköthető. A Társulat érdekeltségi területét az alapszabály 1 sz. mellékletét képező térkép tartalmazza.

 

A Társulat tagja mindazon természetes- és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, továbbá egyéni vállalkozó, aki/amely ezen Alapszabály IV.1. pontjában említett térképen ábrázolt társulati érdekeltségi területen olyan ingatlantulajdonnal rendelkezik, vagy egyéb jogcímen ingatlant használ, amelynek – a társulat anyagi erőforrásai igénybevételével megvalósított – közműre történő rákötése szennyvízelvezetés esetében akár gravitációsan, akár házi átemelővel lehetséges és közérdekből indokolt. A Társulat tagjainak nevét lakcímét (székhelyét) az alapszabály 2 sz. melléklete tartalmazza. A Társulat a tagjairól tagnyilvántartást vezet, amelynek tartalmaznia kell – legalább – a tag nevét és lakóhelyét (székhelyét). A Társulat a tagnyilvántartást rendszeresen karbantartja, és a változásokat az éves küldöttgyűlést követő 30 napon belül az illetékes cégbírósághoz bejelenti.

 

A természetes személy tag az őt megillető jogokat személyesen, vagy – két tanú által aláirt – írásban meghatalmazott képviselője útján gyakorolhatja. A nem természetes személy tag a jogait cégszerűen aláírt meghatalmazással rendelkező képviselője útján gyakorolhatja. A tagot a Társulat küldöttgyűlésén csak egy személy képviselheti.

 

V. A tagok érdekeltségi hozzájárulása

 

A tagok fizetési kötelezettségei, illetve a differenciált érdekeltségi hozzájárulás elvei a következők:

 

  1. Az érdekeltségi hozzájárulás alapját képező érdekeltségi egység:

A tag érdekeltségi hozzájárulásának alapja az érdekeltségi egység, amelynek számszerűsített értéke a társulatnál 450 l/nap éves átlagos vízfogyasztás.

A tag érdekeltségét megalapozó ingatlanra, vagy ingatlanrészre eső érdekeltségi egységek számát a Társulatnál a következő szabályok szerint kell számításba venni:

  1. természetes személy tagok esetében az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon vagy külön tulajdoni lapon nyilvántartott lakáshasználat, lakóház vagy beépítetlen építési telek (mely a településrendezési terv szerint lakóház beépítésre alkalmas): 1 érdekeltségi egység
  2. jogi személyiségek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagok valamint az önálló telephelyek, intézmények, üzemek esetén az ingatlanra eső érdekeltségi egységek számát a következő képlettel kell kiszámítani: ÉSZ= (V:N):ÉE , ahol

 

  • ÉSZ: az ingatlanra eső érdekeltségi egységek száma (a kerekítés szabályai szerint képzett egész    számban), de legalább 1 egység;
  • V : a társulat megalakítását megelőző évben kibocsátott vízdíjszámlákban feltüntetett összevont    vízhasználat m3-ben kifejezve;
  • N    : a figyelembe vett vízdíjszámlákban szereplő naptári időszak napjainak száma (nap);
  • ÉE : az érdekeltségi egység számszerűsített értéke: 450 l/nap éves átlagos vízfogyasztás

 

  1. Ha új építés, vagy kapacitásbővítés miatt a tag érdekeltségét megalapozó ingatlanra, vagy ingatlanrészre eső tényleges vagy igényelt vízfogyasztás megnő, akkor az érdekeltnek az megváltozott adatokkal számított érdekeltségi egységek alapul vételével kell az érdekeltségi hozzájárulást megfizetni.

 

  1. A társulati közfeladatokhoz való hozzájárulás mértékét az érdekeltségi egységre eső egységnyi összegnek és az érdekeltségi egységek számának szorzata adja.

 

 

3.Az érdekeltségi hozzájárulás egységnyi összege

 

  1. Abban az esetben, ha az érdekelt tag természetes személy és a Társulat szervezése során tett „Belépési szándéknyilatkozatában” az érdekeltségi hozzájárulás egyösszegű megfizetését vállalta vagy nem nyilatkozott a megfizetés V.3. b. pont szerinti módjáról, az érdekeltségi hozzájárulás összege [1]000 Ft /érdekeltségi egység, mely összeget a társulat Intéző Bizottsága által meghatározott időben és módon kell a Társulat bankszámlájára megfizetni.

 

  1. Abban az esetben, ha:

 

– az érdekelt tag természetes személy és a Társulat szervezése során tett „Belépési szándéknyilatkozatában” bejelentette, hogy érdekeltségi egységenként 440.000 Ft szerződéses összegű és 96 hónapos megtakarítási időszakot tartalmazó lakás-takarékpénztári (LTP) szerződést kötött és a Társulat javára engedményezési nyilatkozatot tett az LTP szerződés megtakarítási részére, az érdekelt tag az érdekeltségi hozzájárulást megfizetheti lakástakarék-pénztári szerződéses konstrukció igénybevételével.

 

Ebben az esetben a természetes tag érdekelt számára a megtakarítási időtartam alatt (96 hónap) a havi befizetés a következők szerint történik:

– az első 76 hónapban 2.605 Ft

– az utolsó 20 hónapban 2.600 Ft

mindösszesen: 249.980 Ft összeget fizet be (érdekeltségi egységenként).

 

A tag az LTP szerződés megtakarítási részét engedményezi a Társulat javára. Az LTP szerződésből származó kiutalási összeg a Társulatot illeti meg az engedményezési nyilatkozatban foglaltak szerint.

 

Ha az előbbiekben meghatározott természetes tag érdekelt az LTP szerződésben vállalt rendszeres takarékoskodást és/vagy a társulathoz való fizetési kötelezettségét elmulasztja, vagy az LTP szerződést az engedményezési nyilatkozatban foglaltak ellenére a társulat hozzájárulása nélkül módosítja vagy felmondja, akkor a tag részére megállapított érdekeltségi hozzájárulás egységnyi összege az V.3. a) pontban meghatározott összeg lesz és a Társulat Intéző Bizottsága által meghatározott időben és módon kell a társulat bankszámlájára megfizetnie.

 

  1. A jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok érdekeltségi hozzájárulásának egységnyi összege [2]000 Ft, mely összeget a Társulat Intéző Bizottsága által meghatározott időben és módon kell a Társulat bankszámlájára megfizetni.
  2. Abban az esetben ha a tag nem nyilatkozott a belépésről a Társulat szervezése során, az érdekeltségi hozzájárulás összege [3]000 Ft / érdekeltségi egység, mely összeget a Társulat Intéző Bizottsága által meghatározott időben és módon kell a Társulat bankszámlájára megfizetni.
  3. [4]Abban az esetben, ha a társulati tag az V.3. a), V.3. c), V.3. d) pontokban előírt módon kellett volna megfizetnie az érdekeltségi hozzájárulást, de ezt 2013. május 31-ig nem tette meg és nem érvényes rá az V.3. f) pont, az érdekeltségi hozzájárulás összege 355.000 Ft/ érdekeltségi egység, amelyet 2013. június 15-ig kell megfizessen. Az Intéző Bizottság ezen összegre részletfizetési lehetőséget adhat.
  4. [5]Abban az esetben, ha a társulati tag érdekeltsége a Társulat megalakulása és cégbírósági bejegyzése után kerül megállapításra (kivéve az adásvétel, öröklés vagy egyéb jogutódlás esetét), az Intéző Bizottság egyedi méltányossági kérelem alapján az érdekeltségi hozzájárulás V.3. e) pont szerinti egységnyi összegét mérsékelheti, azonban a fizetendő érdekeltségi hozzájárulás összege ezen esetben sem lehet kevesebb, mint 300.000 Ft/érdekeltségi egység.

 

Az Intéző Bizottság ezen összegre részletfizetési lehetőséget adhat. A Társulat Elnöke gondoskodik róla, hogy az Alapszabály IV.2. pontja szerint a tagnyilvántartás aktualizálásra kerüljön.”

 

  1. A fentiekben a Társulat szervezésének időszaka alatt a Társulat megalakulását megelőző időszakot, valamint a az alakulástól a 2009. január 30-ig terjedő időszakot kell érteni.

Az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésének végső határidejét a Küldöttgyűlés határozatban állapítja meg. A Küldöttgyűlés határozatában felhatalmazást adhat a Társulat Intéző Bizottságának a megfizetés határidejének meghatározására vagy módosítására.

[6]Az Intéző Bizottság az alábbi társulati tagok számára 2009.október 30-i végső határidőt állapított meg az alábbiak számára:

  1. az érdekelt társulati tag természetes személy az érdekeltségi hozzájárulás egyösszegű megfizetését vállalta,
  2. az érdekelt tag nem nyilatkozott a belépésről a társulat szervezése során,
  3. az érdekelt társulati tag jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

A természetes személy társulati tag aki az LTP konstrukciót választotta, de 6 hónapi befizetést nem teljesített és írásbeli felszólítást követően sem rendezte elmaradását, ezt követően egy összegben köteles befizetni az érdekeltségi hozzájárulást. A megfizetés határideje a felszólítást követő hónap 30.napja.

A határidőre meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás egy részének vagy egészének késedelmes megfizetése esetében a késedelembe esett tag késedelmi kamatot köteles fizetni,melynek mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.

 

[7] Küldöttgyűlés felhatalmazza az Intéző Bizottságot, hogy az egyösszegű befizető státuszban levő társulati tagok esetében azok írásos kérelme alapján részletfizetést engedélyezzen,az LTP-s fizetők feltételeihez hasonlóan, de legalább 31.260 Ft megfizetésével, valamint ezen kívül a konstrukció költségeinek fedezetetét biztosító,legfeljebb 6000 Ft adminisztrációs díj megfizetésével. Az engedélyezett részletfizetés végső határideje nem lehet később, mint 2016.december 31. A részletfizetések engedélyezése csak akkor lehetséges, ha az nem veszélyezteti a csatornázási projekt pénzügyi tervének teljesülését.

[8]A Küldöttgyűlés úgy dönt, hogy felhatalmazza az Intéző Bizottságot arra, hogy az egyösszegű befizető státuszban levő társulati tagok esetén azok írásos kérelme alapján részletfizetést engedélyezzen, az LTP-s fizetők feltételeihez hasonlóan, a konstrukció költségeinek (adminisztráció és kamat) fedezetét biztosító, érdekeltségi egységenként legfeljebb 7.000 Ft befizetésével, azzal, hogy a részletfizetés időpontjáig megfelelő időszakra esedékes LTP részleteknek megfelelő időszakra esedékes LTP részleteknek megfelelő összeget (havi 2.605 Ft) legfeljebb 24 hónapra elosztva, a havonta esedékes részleten felül fizesse meg. Az engedélyezett részletfizetés végső határideje nem lehet későbbi, mint 2016.december 31., és havonta egységenként 2.605 Ft. A 32/2009. KGy határozat szerinti részletfizetés továbbra is lehetséges. A részletfizetések engedélyezése csak akkor lehetséges, ha az nem veszélyezteti a csatornázási projekt pénzügyi tervének teljesülését.

 

Ha az érdekeltségi hozzájárulás megfizetése a természetes személy tagot annak szociális körülményei, vagy egyéb ok miatt súlyosan hátrányos helyzetbe hozná, akkor az érdekeltségi hozzájárulás összegét a Küldöttgyűlés a tag kérelmére mérsékelheti, vagy megfizetését határozott időre (de legfeljebb a Társulat megszűnésének időpontjáig) felfüggesztheti, feltéve, hogy a döntés nem veszélyezteti a társulati közfeladatok megvalósítását, azzal, hogy az esetleg ily módon mérsékelt összeget közadók módjára kell a Társulat megszűnésekor behajtani.

 

 

 

Az érdekeltségi hozzájárulás egységnyi összegét a Küldöttgyűlés az érdekeltség jellegének megfelelően differenciálhatja különösen az alábbi szempontok alapján:

a/ gazdasági érdekeltség esetén a vállalkozás által tervezett, távlatilag igényelt

szükségleteket is figyelembe vevő fogyasztással ( kibocsátással ) arányosan kalkulált

többszörös érdekeltségi egység

b/ nem lakás céljára használt ingatlanok esetében a távlati igényeket is figyelembe vevő

normák alapján megállapított fogyasztással (kibocsátással) megállapított érdekeltségi

egység

c/ lakáshasználat mellett az ingatlannak külön használati jogcímen gyakorolt arányos

többszörös fogyasztói egység

 

Ha az érdekeltségi területen lévő ingatlannak több tulajdonosa, vagy külön jogcíme(ke)n több tényleges használója van, akkor a társulati érdekeltség mértékét mindegyik jogcím után külön-külön meg kell állapítani, kivéve, ha az ingatlan valamelyik résztulajdonosa (illetve részbeni használója) az ingatlan egésze után megállapított érdekeltségi hozzájárulás megfizetését (pl. a Társulat szervezése idején tett szándék-nyilatkozatban, vagy ráutaló magatartással) minden egyes – jogszabályban meghatározott módon megállapított – szennyvízelvezetési hely esetében magára vállalta.

 

Az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos küldöttgyűlési határozatról a tagokat az

Intéző Bizottság Elnöke írásban értesíti, mely az alábbiakat tartalmazza:

a/ a fizetési kötelezettség jogalapját

b/ a küldöttgyűlési határozat száma,

c/ az érdekeltségi egységre eső hozzájárulás mértéke

d/ a tag érdekeltségi egységeinek száma

e/ az érdekeltségi hozzájárulás összege

f/ a befizetés módja

g/ a befizetés elmulasztásának jogkövetkezményei

h/ a befizetés határideje

i/ a jogorvoslat lehetőségét

 

A határidőre be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulást az Intéző Bizottság Elnökének megkeresésére az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint hajtja be, a befolyt összeget pedig – a behajtási költségek levonása után- negyedévenként a Társulat számlájára utalja.

 

Amennyiben a beruházásra a 2007-2014-es időszakban meghirdetett KEOP pályázatot benyújtó települések önkormányzati társulása eláll a beruházás megvalósításától, vagy a pályázat nem nyer támogatást, a lakástakarék-pénztár rendszerben fizető érdekeltek részére az általuk adott engedményezésről az Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat a lakástakarék-pénztár felé írásban megküldött nyilatkozatban lemond. Az erről szóló döntést a küldöttgyűlésnek a beruházás esetleges meghiúsulásának ismertté válásának időpontjától számított 60 napon belül meg kell hoznia. Ezt követően a lakástakarék-pénztári szerződést kötő érdekelt a lakástakarék-pénztári betéttel szabadon rendelkezik.

 

  1. A tagok jogai

A tag joga különösen, hogy:

a/ személyesen, képviselője vagy küldöttje útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában;

b/ a Társulatban személyesen – ha kizáró ok, illetőleg összeférhetetlenség nem áll fenn – tisztséget viseljen;

c/ a tisztségviselőktől, a küldöttjétől a Társulatot vagy a saját érdekeltségét, egyéb jogait vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen és kapjon.

VII. A tagok kötelezettségei

A Társulat tagjai kötelesek a Társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni, az V. pontban foglaltak szerint.

A tag további kötelessége különösen, hogy:

a/ az érdekeltségi hozzájárulást a jelen Alapszabály és a Küldöttgyűlés által megállapított mértékben és határidőre megfizesse;

b/ személyesen vegyen részt a Társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelybe választották és azt elvállalta.

c/ ha a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló érdekeltsége megszűnik, azt köteles a Társulat Intéző Bizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnésének alapjául szolgáló okiratot, illetőleg annak másolatát, valamint – ha abból nem állapítható meg – a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag nevét, lakhelyét (székhelyét). Az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén a tag köteles az új tulajdonost a társulati tagságról és az ezzel járó kötelezettségről tájékoztatni.

d/ Ha a tag nem egy összegben fizeti meg a hozzájárulást, a részére megállapított érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napjáig áll fenn, amelyben a c/ pont szerinti bejelentést megtette. Az új tag fizetési kötelezettsége a változás bejelentését követő hónaptól áll be. Ha a tag egy összegben fizeti meg a hozzájárulást, a részére megállapított érdekeltségi hozzájárulás az Intéző Bizottság által meghatározott időpontban esedékes.

 

A bejelentés alapján a tag személyében bekövetkezett változást a tagnyilvántartásban rögzíteni, és erről a régi és az új tagot a bejelentést követő 60 napon belül írásban értesíteni kell. Az új tag a régi tag jogutódjaként tekintendő.

VIII. A Társulat feladatának bővítése, a csatlakozás szabályai.

  1. A társulati közfeladatok fokozatos megvalósítása érdekében természetes, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok – a Társulat megalakulására vonatkozó szabályok betartása és az általuk kialakított érdekeltségi viszonyok létrehozása esetén – csatlakozhatnak a társulathoz.
  2. A Társulathoz történő csatlakozás akkor történhet meg, ha az újabb érdekeltségi területen ingatlan tulajdonnal rendelkező illetve ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak érdekeltségi egységük aránya szerint számított többsége az alakuló Küldöttgyűlésen

elfogadja:

– az új érdekeltségi viszonyok figyelembe vételével a Társulat alapszabályát,

– a Társulat testületi vezető szerveit, arányos képviselet figyelembevételével megválasztja a Társulatba
saját vezető tisztségviselőit.

elhatározza:

– a közfeladat bővítésének a már meglévő társulati szervezetben történő megvalósítását,

– a tagok elhatározzák a társulathoz történő csatlakozást.

  1. A Társulathoz történő csatlakozást kimondó küldöttgyűlési határozat akkor érvényes, ha az új érdekeltségi területen az érdekeltek érdekeltségi egység szerint számított 2/3-a dönt a VIII.2. pontban foglaltakról.
  2. A Társulat feladatának bővítése előtt a csatlakozás előkészítését a szervezőbizottság végzi, amely a társulatok megalakulására vonatkozó szabályok szerint jár el.
  3. A Küldöttgyűlés jegyzőkönyvét a levezető elnök 8 napon belül köteles megküldeni a társulat elnökének. A Társulat elnöke a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles rendkívüli Küldöttgyűlést összehívni – a csatlakozási napirend közlése mellett – a csatlakozó befogadása érdekében.
  4. A csatlakozás elfogadásáról a Társulat Küldöttgyűlése kétharmados többséggel határoz, egyúttal megállapítja a csatlakozás időpontját, az azzal járó kötelezettségek esedékességét és a csatlakozó tagok szavazati jogának mértékét.
  5. A csatlakozó tagok nem felelnek a Társulatnak a csatlakozás előtt keletkezett tartozásaiért.
  6. Különböző társulati közfeladatok csatlakozással történő együttes megvalósítása esetén az egyes feladatoknak érdekeltek által befizetett hozzájárulás és a meghatározott feladathoz adott önkormányzati támogatás összegét elkülönítetten kell kezelni és csak annak a közfeladatnak megvalósítására szabad felhasználni amelyre szolgál. A pénzügyi forrásokat és azok felhasználását az egyes közfeladatokra vonatkozóan külön kell nyilvántartani.

 

  1. A társulat szervei.

 

a/     Küldöttgyűlés

b/     Intéző Bizottság,

c/     Ellenőrző Bizottság.

 

Küldött, az Intéző Bizottság vagy az Ellenőrző Bizottság tagja lehet az érdekeltségi területen érdekeltséggel rendelkező:

– természetes személy;

– jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság képviselője;

– érdekeltségi egységgel rendelkező önkormányzat által jelölt személy

 

a/ Küldöttgyűlés

A Társulat legfőbb szerve a Küldöttgyűlés, amely évente legalább egyszer ülést tart.

 

A 47 fő küldöttet az Alakuló Közgyűlésen (későbbiekben: Küldöttgyűlésen), az érdekeltségi területen érdekeltséggel rendelkezők választják meg vagy hívják vissza, egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel. Minden küldött esetében meg kell jelölni, hogy hány érdekeltségi egységet képvisel.

 

A Küldöttgyűlés ügyrendjét a jogszabályok és az alapszabály keretei között maga állapítja meg.

 

A Társulat Intéző Bizottságának elnöke, általános elnökhelyettese, elnökhelyettese és tagjai, az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai tisztségüknél fogva küldöttek.

 

Ily módon a küldöttgyűlés létszáma: 57 fő.

 

A Küldöttgyűlést az Intéző Bizottság hívja össze. Ha az Intéző Bizottság ezt elmulasztja, az összehívásra az Ellenőrző Bizottság jogosult. A hatóság kezdeményezheti, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyelet során eljárva intézkedjen a Küldöttgyűlés összehívása érdekében.

 

A Küldöttgyűlésre tanácskozási joggal meg kell hívni az érintett település(ek) Önkormányzatának kijelölt képviselőjét.

 

A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a Küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni, és a helyben szokásos módon is közzé kell tenni.

A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok érdekeltségi egység aránya szerint számított legalább 51 %-a küldöttek útján képviselve van.

Ha a Küldöttgyűlés nem határozatképes, akkor a legalább 3 legfeljebb 8 napon belüli időpontra összehívott második Küldöttgyűlés – az eredeti napirenden szereplő ügyekben – a megjelentek számára és az érdekeltségi arányra tekintet nélkül határozatképes.

A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító Küldöttgyűlés határozata meghozatalánál a tagok érdekeltségük arányában, minden egyéb ügyben egyenlő arányban szavaznak.

A Küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály módosításához, illetve a Társulat megszűnéséhez, egyesüléséhez, szétválásához, csatlakozó befogadásához 2/3-os többségre van szükség.

 

A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

 

a/ alapszabály módosítása;

b/ a Társulat megszüntetésének, szétválásának, illetőleg egyesülésének elhatározása;

c/ a differenciált érdekeltségi hozzájárulás elveinek kialakítása és a tagok fizetési kötelezettségének megállapítása;

d/ a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, módosítása;

e/ a tisztségviselők megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, díjazásának megállapítása;

f/ a közfeladatok ellátásához szükséges – a törvényben meghatározott mértékű –

elkülönített vagyon meghatározása;

g/ az éves beszámoló, illetőleg egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása;

h/ az egyesülési törvény szerinti érdekképviseleti szervezetben való tagság elhatározása;

i/ amit jogszabály vagy az alapszabály a Küldöttgyűlés hatáskörébe utal.

 

Rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani, ha

a/ az Intéző- vagy az Ellenőrző Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken;

b/ az Intéző Bizottság szükségesnek tartja;

c/ a tagok érdekeltségi egység szerint számított legalább egyharmada azt az ok megjelölésével kéri;

d/ az Ellenőrző Bizottság vagy a cégbíróság indítványozza.

 

A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell különösen

– a Küldöttgyűlés helyét, idejét, és a napirendi pontokat

– a megjelent küldöttek nevét és az általuk képviselt érdekeltségi egységek számát

– a határozatképesség vizsgálatát és annak eredményét

– a hozott határozatokat, annak megjelölésével, hogy azokat a jelenlévő küldöttek

milyen érdekeltségi arányban hozták, s ha a határozat indokolja a végrehajtás határidejét és a felelős személy nevét

– a hozzászólok nevét és a hozzászólás lényeges tartalmát.

 

A jegyzőkönyvhöz a jelenléti ívet mellékelni kell.

 

A Társulat Alakuló Közgyűlésén felvett jegyzőkönyvről és a küldöttgyűlési jegyzőkönyvekről nyilvántartást kell vezetni, és a jegyzőkönyveket a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni. A jegyzőkönyv a Társulat székhelyén a tagok számára megtekinthető.

 

b/Intéző Bizottság

 

A Társulat irányító szerve az Intéző Bizottság, melyet a Küldöttgyűlés választ meg kétharmados többséggel öt évre.

 

Az Intéző Bizottság 7 főből áll, elnök, általános elnökhelyettes, elnökhelyettes és négy tag.

 

A Küldöttgyűlés választja meg az Intéző Bizottság elnökét, aki egyben a társulat elnöke.

 

Az Intéző Bizottság ügyrendjét a jogszabályok és az alapszabály keretei között maga állapítja meg.

 

Az Intéző Bizottság gondoskodik a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról, és dönt a Társulat, illetőleg a Társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a Küldöttgyűlés hatáskörébe.

Az Intéző Bizottság hatásköre különösen:

 

a/ gondoskodik a Társulat üzleti tervének elkészítéséről, javaslatot tesz a Küldöttgyűlésnek azok     elfogadására vagy módosítására,

b/ gondoskodik a Társulat gazdálkodásának irányításáról, a társulati vagyon állagának megóvásáról és a tulajdon védelméről

c/ irányítja a Társulat pénz- és hitelgazdálkodását;

d/ gondoskodik a Társulat jogainak érvényesítéséről, kötelezettségeinek teljesítéséről

e/ biztosítja a tagok jogainak érvényesülését, elősegíti   kötelezettségeik teljesítését

f/ gondoskodik az éves beszámoló elkészítéséről, biztosítja, hogy az Ellenőrző Bizottság megvizsgálhassa, azt a Küldöttgyűlés megvitathassa és dönthessen elfogadásáról

g/ előkészíti a Küldöttgyűlés által tárgyalandó ügyeket és kidolgozza határozati   javaslatokat

h/ rendszeresen beszámol a Küldöttgyűlésnek a Társulat vagyoni helyzetéről, ügyviteléről, továbbá a két Küldöttgyűlés között általa tett intézkedésről

i/ előkészíti és megköti a Társulat és az EU-s pályázaton kedvezményezettként szereplő Önkormányzat –és/vagy önkormányzati társulás- közötti együttműködési megállapodást a benne részletezett munkamegosztással, és ugyancsak ezen megállapodásban részletezett költségmegosztás szerint valósítja meg feladatait

j/ a változásoknak megfelelően vezeti a tagjegyzéket (módosítja).

Az Intéző Bizottság elnöke az Intéző Bizottságot negyedévenként hívja össze. Akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes vagy az elnökhelyettes járnak el ilyen sorrendben, ami kiterjed a társulat képviseletére is.

 

Az Intéző Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok kétharmada jelen van.

 

Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Esetleges szavazategyenlőség esetén az elnök, távollétében általános elnökhelyettes, mindkettőjük távollétében az elnökhelyettes szavazata dönt.

 

Az Intéző Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Intéző Bizottság elnöke (illetőleg az ülést levezető elnök, általános elnökhelyettes vagy elnökhelyettes) és a jegyzőkönyv-vezető ír alá. Ennek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét idejét, megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, az ülésen elhangzott beszámolók és hozzászólások lényeges tartalmát, folyamatos sorszámmal jelölve a hozott határozatokat, a határozatok végrehajtásának határidejét a felelősök megnevezésével. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az Intéző Bizottság bármely tagjának a meghozott határozattól eltérő álláspontját.

 

Az Intéző Bizottság üléseire az Ellenőrző Bizottság elnökét meg kell hívni.

 

Az Intéző Bizottság gondoskodik arról, hogy a Társulat tagjairól nyilvántartást vezessenek, és a változásokat, az éves Küldöttgyűlést követő 30 napon belül az illetékes cégbírósághoz benyújtsák.

 

Az Intéző Bizottság elnöke – aki egyben a Társulat elnöke is – a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más belső szabályzatnak, valamint a Küldöttgyűlés és az Intéző Bizottság határozatainak megfelelően irányítja a Társulatot, az Intéző Bizottság ülései közötti időszakban dönt azokban az ügyekben, amelyek jogszabály vagy az alapszabály rendelkezései szerint nem tartoznak a Küldöttgyűlés, illetőleg az Intéző Bizottság hatáskörébe.

 

Ennek megfelelően az elnök különösen az alábbi feladatokat látja el:

 

a/ gondoskodik a társulati feladatok költségfedezetének biztosításáról és ellenőrzi a

költségvetés betartását,

b/ gondoskodik a tagok érdekeltségi hozzájárulásának kivetéséről, közli a tagokkal az őket

terhelő fizetési kötelezettségek jogalapját, a teljesítés határidejét módját, továbbá a

közlés ellen igénybe vehető jogorvoslat lehetőségét

c/ gondoskodik a határidőre be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás behajtásáról

d/ gondoskodik a működéssel összefüggő gazdálkodási feladatok tennivalók időben történő

elvégzéséről, a társulati vagyon kezeléséről, és nyilvántartásáról

e/ az Intéző Bizottság határozata alapján összehívja a Küldöttgyűlést, a rendkívüli

Küldöttgyűlést, az Intéző Bizottsági ülést

f/ az Ellenőrző Bizottság elnökével együttműködik a társulati feladatokkal kapcsolatos

panaszok és bejelentések kivizsgálásában és a vizsgálatok eredménye alapján szükség

szerint intézkedik

i/ gyakorolja a Társulat alkalmazottjai tekintetében a munkáltatói jogokat

 

c/Ellenőrző Bizottság

A Társulat ellenőrző szerve az Ellenőrző Bizottság, melyet a Küldöttgyűlés választ kétharmados többséggel a társulat tagjai közül öt évre.

 

Az Ellenőrző Bizottság 3 főből áll, elnök és két tag.

Az Ellenőrző Bizottság feladata a Társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés.

Az ellenőrző bizottság közvetlenül a Küldöttgyűlésnek van alárendelve. Az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait a Küldöttgyűlés választja.

 

Nem lehet Ellenőrző Bizottsági tag a társulattal munkaviszonyban álló személy, továbbá ezek közeli hozzátartozója.

 

Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét a jogszabályok és az alapszabály keretei között maga állapítja meg. Üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét és időpontját, a megjelentek nevét, a határozatképesség megállapítását, a tárgyalt napirendeket, a hozzászólások lényeges tartalmát, a hozott határozatokat folyamatosan sorszámozva, ha szükséges a végrehajtás határidejét és a felelős nevét. Az Ellenőrző Bizottság munkája során végzett ellenőrzéseiről szintén jegyzőkönyvet kell felvenni.

 

Az Ellenőrző Bizottság a Társulat tevékenységére vonatkozó megállapításairól a Küldöttgyűlésnek évente beszámol. A Küldöttgyűlés a Társulat éves beszámolójáról, illetőleg egyszerűsített éves beszámolójáról csak az Ellenőrző Bizottság megállapításainak ismeretében határozhat.

 

Az Ellenőrző Bizottság akkor határozatképes, ha azon az elnök, és további két tag jelen van.

 

Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

Az Ellenőrző Bizottság elnöke, vagy a bizottságnak az elnök által megbízott tagja az Intéző Bizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

 

 

Az Ellenőrző Bizottság feladata különösen:

 

a/ rendszeresen ellenőrzi a Társulat ügyvitelét, pénz, hitel, anyaggazdálkodását továbbá a     dolgozók létszámára, bérének védelmére és munkavédelemre vonatozó rendelkezések megtartását és az ezekkel kapcsolatos megállapításait írásban a vizsgálati jegyzőkönyv     megküldése után haladéktalanuk közli a Társulat elnökével

b/ testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja negyedévenként pedig köteles megvizsgálni a Társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát valamint anyagkezelését és a vizsgálat megállapításairól köteles jegyzőkönyvet készíteni,

c/ kivizsgálja a Társulat működésével kapcsolatos bejelentéseket, panaszokat, megállapításait közli a társulat elnökével, vagy ha az ügy jellege indokolja akkor     közvetlenül beszámol a Küldöttgyűlésnek

d/ figyelemmel kíséri a Társulat működésének irányítását, úgy is, hogy az Ellenőrző Bizottság elnöke, vagy az általa megbízott Ellenőrző Bizottsági tag tanácskozási joggal részt vesz az Intéző Bizottság ülésein

e/ a Küldöttgyűlés megbízása alapján vagy az Intéző Bizottság illetve a Társulat elnökének felkérésére célvizsgálatot végez

f/ szükség esetén javaslatot tesz rendkívüli Küldöttgyűlés összehívására

g/ indokolt esetben a Küldöttgyűlés felé javaslatot tesz az Intéző Bizottság elnökének vagy     tagjának visszahívására, az egyes alkalmazottak tekintetében a kártérítési eljárás     megindítására illetve a munkaviszony megszüntetésére.

h/ összehívja a Küldöttgyűlést, ha a társulat elnöke az erre vonatkozó kötelezettségének     nem tesz eleget

i/   véleményt nyilvánít a Küldöttgyűlés részére az előterjesztett beszámolókról és jelentésekről, a társulati éves beszámolóról csak az Ellenőrző Bizottság véleményező jelentése alapján hozható döntés.

 

X. Tisztségviselők

 

A Társulat tisztségviselői:

  1. a) az Intéző Bizottság elnöke, általános elnökhelyettese, elnökhelyettese, tagjai,
  2. b) az Ellenőrző Bizottság elnöke, tagjai.

A tisztségviselők nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói.

 

A tisztségviselőt fel kell menteni, ha
  1. a) a tisztségéről lemondott,
  2. b) a tisztség betöltését kizáró ok következett be,
  3. c) a jogszabályban, illetőleg az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenség áll

fenn és azt az érintett felhívásra nem szüntette meg,

  1. d) a tisztség betöltésére alkalmatlanná vált.

 

A tisztségviselőt a Küldöttgyűlés visszahívja, ha a közügyektől jogerősen eltiltották.

A Társulat köteles a tisztségviselők tevékenysége során felmerült és igazolt tényleges kiadásait és költségeit megtéríteni.

 

XI A Társulat képviselete

 

A Társulatot az Intéző Bizottság elnöke, általános elnökhelyettese, elnökhelyettese képviseli oly módon, hogy a társaság cégneve alá az elnök és az általános elnökhelyettes együttesen, vagy az elnök és az

 

elnökhelyettes együttesen, vagy az általános elnökhelyettes és az elnökhelyettes együttesen nevüket az aláírás mintának megfelelően írják alá.

 

 

XII. A társulat gazdálkodása

 

  1. A Társulat célhoz kötött gazdálkodást folytat.
  2. A Társulat tartozásaiért saját vagyonával felel a tagok – a terhükre megállapított érdekeltségi hozzájáruláson túl – saját vagyonukkal a Társulat tartozásaiért nem felelnek.
  3. A Társulat gazdálkodási éve megegyezik a naptári évvel.
  4. A Társulat üzleti tervet és számviteli törvény szerinti egyszerűsített éves beszámolót

készít.

 

 
XIII A Társulat vagyona
A Társulat a tagok érdekeltségi hozzájárásából, valamint az érintett önkormányzatoktól, az állami költségvetéstől illetve egyéb forrásból kapott támogatásból látja el közcélú vízgazdálkodási feladatait.

 

XIV. A Társulat által megvalósított vízi-létesítmény tulajdonjoga

 

A Társulat a közfeladatait Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködve látja el. A Társulat az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban részletezett munkamegosztással, és ugyancsak ezen megállapodásban részletezett költségmegosztás szerint valósítja meg feladatait.

A Társulat anyagi eszközeinek igénybevételével létrehozott közcélú víziközművek elkészülte (próbaüzem, műszaki átadás- átvétel) után legkésőbb 30 napon belül az Önkormányzat tulajdonába kerülnek.

 

XV A Társulat megszűnése

 

A Társulat megszűnik:

a/ elhatározza jogutód nélküli megszűnését ( feloszlását)

b/ másik Társulattal egyesül vagy több társulatra szétválik

c/ a Társulat az alapszabályában rögzített közfeladatát megvalósította

d/ cégbíróság megszűntnek nyilvánítja

 

A Társulat megszűnése esetén – jogszabályban meghatározott módon – végelszámolásra kerül sor.                      A végelszámolás során a Társulat vagyonát, – ide értve az esetleg megszerzett vagyoni jogokat, továbbá az érdekeltségi hozzájárulással összefüggő követeléseket is, – ezzel együtt a Társulat hiteltartozását és valamennyi esetleges egyéb kötelezettségét a megépített víziközművek tulajdonjogát gyakorló Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata részére kell átadni, melyet az Önkormányzat nem idegeníthet el.

 

XVI A társulat törvényességi felügyelete

A Társulat törvényességi felügyeletét a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága látja el.

 

Az alapszabály mellékletei:

  1. sz. melléklet: a társulat érdekeltségi területét feltüntető térkép
  2. sz. melléklet: a társulati tagok jegyzéke

 

                                                                       ZÁRADÉK

 

A fenti Alapszabályt az Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási –társulat a 2008.07.28-i alakuló közgyűlésén elfogadta.

Az alapszabályt a Küldöttgyűlés a 31/2009.(10.01.) KGY határozatával a V.4.pontot egészítette ki, a 79/2013 (V.27) KGyH határozatával az V.3 .pontot e) –f) pontokkal egészítette ki,azonban az e. pontban szereplő 355.000 Ft összeget a 87/2014. (V..26.) KGyH határozatával 385.000 Ft összegre emelte,valamint a 87/2014. (V..26.) KGyH határozat a V.3. a. pontban, és a V.3. c. és d. pontokban szereplő összeget is módosította 385.000 Ft összegre. A változások kiemelt fekete és dőlt betűkkel jelölve.

 

 

 

 

Szabó Béla sk.

  1. elnök

 

 

                                                                           Záradék

 

Egységes szerkezetbe foglaltam és ellenjegyeztem:

 

 

 

 

Dr. Tóth Beáta sk.

ügyvéd

 

 

 

 

Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a módosítások alapján hatályos tartalmának                      ( 2006.évi V.törvény 51.§(3) bekezdés)

 

 

 

 

 

  1. szeptember 12.

 

[1] megállapította a 87/2014 (V.26.) KGyH határozat mely szerint az összeg 2014.június 1.napjától alkalmazandó

[2] megállapította a 87/2014 (V.26.) KGyH határozat mely szerint az összeg 2014.június 1.napjától alkalmazandó

[3] megállapította a 87/2014 (V.26.) KGyH határozat mely szerint az összeg 2014.június 1.napjától alkalmazandó

[4] megállapította a 79/2013 (V.27.) KGyH határozat, a 355.000 Ft összeg 2014.május 31.ig alkalmazandó, figyelemmel a 87/2014(V.27.)KGYH határozatban megjelölt és 2014.június 1.napjától alkalmazandó 385.000 Ft összegre

[5] megállapította a 79/2013 (V.27.) KGyH határozat

[6] megállapította a 31/2009 ( 10.01.9 KGY határozat

[7] megállapította a 32/2009 ( 10.01.) KGY határozat, 2009.október 1.napjától 2010.április 28.napjáig alkalmazandó figyelemmel a 38/2010 (04.29) KGYH határozatra

[8]megállapította 38/2010 (04.29) KGYH határozat

 

  • RSS
  • Facebook