Támogatási rendszert dolgoznak ki az érdi ingatlantulajdonosok számára

A csatornázás konkrét megvalósítása egyre közelebb kerül, így szükségessé vált, hogy megvizsgálják azt is, hogy a közös (utcai) vezetékek után hogyan tud megvalósulni a belső bekötés az egyes ingatlanokra. Az érintett tulajdonosok jelzései alapján az érdi önkormányzat megvizsgáltatta azt a lehetőséget, hogy miből és milyen formában tudja segíteni a tulajdonosokat. Ebben érdemes támaszkodni más, hasonló beruházást végzett települések tapasztalataira.

Az utólagos rákötés díját 300.000 Ft-ban javasolták megállapítani.

A januári közgyűlésen a képviselők első fordulóban egy olyan rendelet tervezetet vitattak meg, amely több támogatási forma kidolgozására irányul.

A beruházás bonyolítóihoz érkezett visszajelzések alapján már most látszik, hogy lesznek olyanok, akik átmenetileg nem képesek a társulati tagságukból eredő, a közös beruházást szolgáló hozzájárulásokat maradéktalanul teljesíteni, szociális helyzetük és idős koruk okán. A hozzájárulást az egyenlő teherviselés elve alapján mindenkinek meg kell fizetni, tehát ajándékot egyetlen ingatlan tulajdonosa sem kaphat, azonban a szolidaritás elve megköveteli, hogy aki átmenetileg nem tudja ezt teljesíteni, kapjon segítséget a közösségtől.

A javasolt rendelet alapján ezt úgy lehetne megoldani, hogy egy kamatmentes, visszatérítendő támogatást kaphat kérésére a szociálisan rászorult tulajdonos aki eziránt előterjesztett kérésében vállalja, hogy azt a későbbiekben visszatéríti és ennek biztosítására jelzálogjogot biztosít. A támogatásról a rendeletben meghatározott rászorultsági szempontok vizsgálatát követően döntenek. Ezt követően az önkormányzat a támogatottal támogatási megállapodást köt. Ez megoldás lehet arra az esetre is, ha a jelenlegi tulajdonos nem tudja kifizetni a hozzájárulást, azonban az örökösök később képesek lesznek kifizetni azt.

Valószínű azonban, hogy lesznek olyanok is, akik a megépült hálózattal lefedett területeken az ingatlanon belüli házi szennyvízhálózat kiépítését nem tudják megoldani segítség nélkül. Mivel minden esetben közös érdek, hogy ha már kiépül a hálózat, arra megtörténjen a rákötés is, ezért érdemes és célszerű átmeneti –visszatérítendő- támogatással segíteni az ilyen helyzetben levőket is.

Ebben az esetben az önkormányzat pályázati formában a szociálisan rászorult magánszemélyek részére kamatmentes, visszatérítendő támogatást nyújtana a már megvalósult törzshálózat esetén a házi szennyvízhálózat megvalósítási költségei biztosítására.

A pályázat céljára minden évben egy adott keretet határoznak meg, a pénzügyi lehetőségek függvényében.

A pályázatot a Városfejlesztési, Műszaki és Mezőgazdasági Bizottság írná ki és évente több fordulóban bírálná el. A támogatást az Önkormányzat a házi szennyvízhálózat kiépítését igazoló dokumentáció bemutatását követően utólagosan fizeti meg. A pályázat elbírálásánál előnyt jelentene a szociális helyzet, a vállalt saját érő aránya, a kisebb fajlagos költség az elvezetett szennyvízmennyiségre vonatkoztatva, és ha a pályázó számlákkal igazolja, hogy a folyékony hulladék elszállítását az arra jogosult közszolgáltatóval végezteti.

Természetesen gondolni kell arra is, hogy mindezt miből tudja finanszírozni az önkormányzat. A csatorna beruházáshoz eddig is milliárd forintot meghaladóan vállalt kötelezettséget és várhatóan a továbbiakban is jelentős összegeket fordít az önkormányzat az adóforintjainkból a projekt önrészének előteremtése során.

A támogatási rendszer azonban hosszú távon akkor működőképes, ha az stabil pénzügyi alapokon nyugszik. Ezért az a javaslat született, hogy jöjjön létre egy Vízügyi Építési Alap.

Az Alap az önkormányzat által létrehozott, a költségvetés elkülönített alszámláján kezelt pénzalap, amelynek elsődleges célja a viziközművek felújítási, rekonstrukciós és fejlesztési forrásainak biztosítása, valamint a megépült szennyvízcsatorna hálózatra való rákötések elősegítése –többek között a fent említett támogatási formák egyikében.

A beterjesztett javaslat egy Érden régóta megoldatlan problémára kínál megoldást. Már a társulat szervezése során felmerült a tulajdonosok részéről az az igény, hogy azok, akik nem vesznek részt a fejlesztésben, azaz utólag csatlakoznak a közműhálózathoz, fizessenek legalább annyit, mint azok, akik most hozzájárulnak a fejlesztéshez. Ez egy teljesen méltányolható és jogos igény az ők részükről.

Ezért az a javaslat született, hogy azok esetében, akik nem tagjai sem az újonnan megalakult Érdi Csatornamű Társulatnak sem a korábban tevékenységét kifejtő Dél-Buda Térségi Társulatnak, 300.000 Ft értékű csatlakozási díjat fizessenek érdekeltségi egységenként, abban az esetben, ha rá kívánnak kötni a csatorna hálózatra. Ez a díj megfelel a társulati tagok által fizetendő érdekeltségi hozzájárulásnak és később is évente aktualizálni fogják az értékét. Nagyon fontos, hogy ez a díj kizárólag azokra vonatkozik, akik nem tagjai valamely társulatnak! Aki most is tagjai és fizetik a hozzájárulást, azok külön csatlakozási díj nélkül ráköthetnek a hálózatra!

Ezzel a megoldással tehát egy olyan –pénzügyileg is- fenntartható rendszert tud kialakítani az önkormányzat, amely biztosítja, hogy a kitűzött célok- a településen az egészséges, tiszta környezet megteremtése és megóvása- közelebb kerüljön.

Comments Closed

Hozzászólások lezárva

  • RSS
  • Facebook