Támogatási rendszer fog működni a belső bekötések megvalósítására

A csatorna társulatnál többen érdeklődtek telefonon, hogy mire lehet számítani a későbbiekben a beruházás során, milyen munkálatok és mikor kerülnek sorra. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre kerestük a választ.

-Mi az, ami benne van az EU által finanszírozott projektben és mi az ami nincs benne?

Fontos tudni, hogy ahhoz, hogy a szennyvíz az ingatlanból megtisztítva a Dunába eljusson, egy olyan rendszer kiépítése szükséges, amely több szakaszból áll. A legnagyobb része ennek a közös beruházásban történik. A tisztítókapacitás (szennyvíztisztító bővítése), az utcai csatornahálózat elér minden érintett utcát. Erre a hálózatra csatlakozik a bekötővezeték, amely az ingatlanon belül legfeljebb 1 méteren belül elhelyezett házi bekötő aknáig tart (ha a rákötés gravitációs). Ezek a létrehozott vagyonelemek közös tulajdonban maradnak, törvény által meghatározott módon el nem idegeníthetők.

Azoban ahhoz, hogy elérje célját, az ingatlanon belül a tulajdonosnak ki kell építeni azt a házi rendszert, amely a közös rendszerre csatlakozik. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a házból a bekötő aknáig tartó részt meg kell tervezni és ki kell építeni. Szintén kizárják a pályázati feltételek azt, hogy közösségi pénzből lehessen beépíteni azokat a házi átelemőket, amelyek telken belüli terepviszonyok miatt szükségesek. Tehát ez is a házi rendszerhez tartozik, így ahol szükséges, az ennek a rendszernek a keretében kerül kiépítésre.

-Ha az ingatlantulajdonosok hozzájárulásával építik meg a szennyvíz-elvezetési és tisztítási rendszert, miért kell ezen kívül még havonta szennyvízdíjat is fizetni?

A beruházás a rendszer kiépítéséről szól, de vannak ezek után az évek során működési költségek is. A kiépítés során bővül a tisztító, megépülnek a gerinchálózatok és a települési átemelők, bekötővezetékek és házi hálózatok. Azonban ahhoz, hogy a beruházás megvalósulása után ez a kiépített rendszer működjön és rendesen karban legyen tartva, valakinek foglalkozni kell vele, „magától” nem tud működni. Az üzemeltetéssel kapcsolatban merülnek fel a működési és amortizációs költségek. Az üzemeltetést egy – nyílt eljárásban kiválasztott – szakcég végezheti. A szennyvíztisztítóban és a hálózaton dolgozóknak munkabért kell fizetni, az energia- és karbantartási költségek is megjelennek. Egy-egy ilyen rendszer 30-40 évente rekonstrukcióra szorul, tehát a rekonstrukciók és pótlások mellett azokat a pénzügyi forrásokat is meg kell képezni, amelyek ennek fedezetét biztosítják. Tehát a havonta fizetett szennyvíz-díjak a működés költségeire és az amortizációra nyújtanak fedezetet. Az üzemeltetés azonban nem jelenti azt, hogy az üzemeltető tulajdont szerezne a közművagyon felett! Az továbbra is a közösségé marad, csupán megbízás alapján az üzemeltetést végzik.

-Nem lenne olcsóbb, ha mindenki a telken belül saját kis házi tisztítót építene?

A házi tisztítóknak kétségen kívül sok előnyük van. Azonban települési (rendszer) szinten végiggondolva a közösség egészére nézve a legköltséghatékonyabb és legelőnyösebb, ha – ahol ez nem jár indokolatlanul nagy költségekkel – közműhálózat épül ki. A költségeket tekintve nem csak a kiépítés, hanem a működtetés költségeit is szem előtt kell tartani.

Sokan elfelejtik, hogy a házi megoldások esetén is elvileg – ha az szabályosan épül és működik – a keletkezett iszap elszállításának, a rendszer megbízható működésére irányuló ellenőrző rendszernek, a karbantartásnak vannak költségei, tehát nem „önjáró” a rendszer. Ezek hiányában ugyanis a látszólag környezetbarát megoldások meghibásodás esetén, a legnagyobb jó szándék mellett is akár szennyezési forrás alakulhat ki. Ezek fényében -ha összehasonlítjuk a két rendszert – nem csak a kiépítés, hanem a működtetés költségeit is figyelembe véve – nagy mennyiség esetén a közműves szennyvíz-elvezetés lehet a legjobb megoldás.

-Ahol házi átemelő szükséges, az miért nincs benne a közös beruházásban?

A házi átemelők kérdése már a társulat szervezése során, 2008-ban felmerült, szó volt róla a helyi sajtóban és a fórumokon is. Azok az ingatlanok, ahol várhatóan ilyenre szükség van, kevesebb mint 5%-át teszik ki a teljes érintett ingatlanoknak.

A házi átemelő a belső – házi – szennyvízhálózat része. Tehát ugyanolyan költség, mint a telken belül a csövek fektetése, árok kiásása majd visszatemetése. A közös beruházás csak a közösen megvalósított részeket tartalmazza, az egyes tulajdonosok saját telkén belüli -saját pénzéből megvalósított- beruházását nem.

Ez azt jelenti, hogy vannak olyan – gravitációsan beköthető – ingatlanok, ahol 1-2 m csövet kell letenni, van olyan, ahol 120 m-t. Értelemszerűen a 120 m – telken belüli – vezeték esetén a tulajdonos költsége jelentősen nagyobb, mint az 1-2 m esetében. És ez abból ered, hogy mások ingatlanonként a terepviszonyok, a tulajdonos más házat épített, másképp használta fel a telket, stb.

Az átemelő is ilyen kérdés. Néhol az ingatlan terepviszonya miatt az ingatlanon belüli házi szennyvízhálózat kiépítéséhez szükség van erre is. Ha elfogadjuk azt, hogy nem kell a közösségnek a tulajdonos helyett megépíteni, ha telken belül nem 5 m-t, hanem 120 m-t kell építeni, akkor ugyanezen elv mentén azt is el kell fogadnunk, hogy a házi átemelő is ugyanilyen költség. Tehát csak akkor lehet ennek kifizetését a közös pénzből kérni, ha az is kérheti költségei megtérítését, akinek 120 m-t kell telken belül kiépítsen. Ez belátható, hogy messze vezetne és sok esetben nem is lenne igazságos: miért fizetne egyes tulajdonos a másik helyett, csupán azért, mert a másik telek terepviszonyai mások?

Mindezek ellenére a beruházás során meg kell vizsgálni, hogyan lehet bizotsítani, hogy a lehető legkevesebb olyan ingatlan legyen, ahol műszaki okokból házi átemelőt kell alkalmazni illetve milyen módon lehet a költségeket csökkenteni.

-Lesz-e lehetőség a belső bekötés és átemelő költségeihez támogatást kérni?

Igen, várhatóan lesz rá lehetőség. Hosszas szakmai előkészítés után ez év februárban a Közgyűlés javaslatunkra megalkotta azt a helyi támogatási rendszert, amelyben lesz majd mód ilyent igényelni.

Várhatóan a rendszer alkalmazására csak jövőtől lesz mód és pályázati úton fog működni. A pályázatot a rákötések támogatására fogják kiírni. Keretösszege attól függ, hogy mennyi pénz gyűlt össze a külön erre a célra létrehozott, elkülönítetten kezelt pénzügyi alapban.

A vonatkozó helyi rendelet szerint pályázatot nyújthat be az Érden lakóhellyel rendelkező, szennyvízelvezető hálózatra történő közműcsatlakozással érintett érdekeltségi egység tulajdonosa. Egy érdekeltségi egység után a házi szennyvízhálózat kiépítésének támogatására adható visszatérítendő, kamatmentes támogatás mértéke a bekerülési költséghez viszonyítva legfeljebb 50.000 Ft lehet. A pályázatot a Városfejlesztési, Műszaki és Mezőgazdasági Bizottság írja ki és évente több fordulóban bírálja el. A nyertes pályázókkal az Önkormányzat megállapodást köt. A támogatást az Önkormányzat a házi szennyvízhálózat kiépítését igazoló dokumentáció bemutatatását követően fizeti meg.

A támogatás feltételei között szerepel majd, hogy a pályázó a közcsatornára rákötendő ingatlan tulajdonosa és Érden lakóhellyel kell rendelkezzen. További feltétel lesz egy műszaki terv benyújtása (amelynek mellékletként tartalmaznia kell az üzemeltető hozzájárulását, valamint egy árazott költségvetést), továbbá a pályázónak vállalnia kell a pályázatban meghatározott időpontig a közcsatornára történő rákötést.

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent majd a szociális helyzet, a vállalt saját erő aránya, továbbá az, hogy ha a pályázó számlákkal igazolja, hogy a folyékony hulladék elszállítását az önkormányzat által kiválasztott közszolgáltatóval végeztette az utóbbi években. Érdemes tehát előre gondolkozni.


Comments Closed

Hozzászólás

az “Támogatási rendszer fog működni a belső bekötések megvalósítására”
  1. Molnár László szerint:

    Nem tudom hogyan minősítsem azt a tényt, hogy amióta Érden lakom, minden közműkiépítést fizetek, még annak idején az utcai villanyvezeték kiépítéséhez is hozzájárultam, fizettem a telefonhálózat utcai kiépítését, a vizet, (gázt nem köttettem be), most a csatornát és ezek után a saját, kétszer adózott (szja, áfa) jövedelmemből épített házam után építményadót szednek. Van még ötlet hogy mit kell kifizetnem, amit azután eladnak, a kifizetett beruházásról meg kötelezően le kell mondani?
    Gondolom, majd jön az útépítés, aztán az orvosi rendelő építése, stb.
    Ezt nevezik jobb helyen közönséges utonállásnak, ahol mindenkitől mindent elrabolnak.
    Azt árulják el, hogy egy 66 éves nyugdíjasnak, hogy miből?

  • RSS
  • Facebook